Adatok helyett k�lt�i mondatokban sz�mol be a mester t�rekv�s�r�l, p�ld�ul arr�l, amikor egyszer a szentesi hat�rban nyom�ba szeg�d�tt gyermekek k�v�ncsiskod�s�ra, hogy hov� megy, azt v�laszolta: "Megyek sz�nt keresni" - s le�rja B�nyi, hogy a gyermekek val�ban l�tt�k: "ez�ttal nem k�pet fest, hanem sz�ncs�kokat"; illetve elbesz�l egy m�sik esetet, amikor az�rt v�s�rolt meg egy m�zol�t�l valamilyen f�l ajt�t, mert tetszett neki az odakent sz�n �rdekess�ge. Igaz, hogy nyomban megjegyzi, az ilyen anekdot�k �rt�ke nem t�bb, mint a porba firk�lt �komb�kom� - �r�s�nak nagy r�sze m�gis ilyesmir�l sz�l, illetve, hogy mit l�t bele (�, B�nyi L�szl�!) a k�pekbe. �s r�ad�sul ez nem is eredeti �tlete B�nyinek, hiszen m�r az 1910-es �vek v�g�t�l kezdve t�bben kit�rgyalt�k a k�pek expresszivit�s�t, kolorizmus�t, a foltl�t�s szerep�t �s a f�nyt, mely form�t alak�t, az �les ellent�teket, melyek k�z�tt a sz�nek elhelyezkednek, az egyszerre k�l�n�s �s bens�s�ges szakmai k�rd�seket, a vad, s�t n�ha brut�lis er�t, ami a kompoz�ci�kb�l �rad. Koszt�val kapcsolatban a magyar l�lek, a magyar term�szet fest�szeti meg�r�k�t�s�t szokt�k emlegetni, a "Munk�csy-Pa�l-Rudnay �rz�sk�z�ss�g hom�lyosan sejtett egys�gtudat�ra" val� r��bred�st. Sz�val, a szakmai �let�t hiteles f�lder�t�s�nek munk�j�t kiss� h�tt�rbe szor�tva a szerz�k �ltal�ban a k�pek szimbolik�j�r�l besz�lnek, s ebben az egyik legjobb munka Egri M�ri��, aki igen plasztikusan, nagy l�ttat�er�vel elemzi a sz�nek szerep�t. Tombor Ilona r�vid dolgozata eml�ti a rajzolat m�sodlagoss�g�t: "megjegyezhetem, hogy Koszta fest�szet�ben a rajz teljesen al�rendelt jelent�s�g�. Nem a rajztud�st �rtem rajta. Legv�zlatosabban festett k�pein is �rz�dik a biztos szerkezet, a tud�s. De a grafika nem az � kifejez�si eszk�ze. Vonalai �nmagukban nem �lnek, csak el�k�sz�tik a fest�st." Megjegyzem, Aradi N�ra kis k�nyve semmit se tesz hozz� ismereteinkhez - vagy csak azt a t�ved�st er�s�ti meg, miszerint B�nyi kutatta ki a mester sz�let�s�nek val�di d�tum�t.

A fentiek alapj�n rem�lem, �rthet�, ha m�s szemsz�gb�l igyekszem megk�zel�teni Koszta fest�szet�t, s ez a szemsz�g, �gy v�lem, ma aktu�lisabb, mint valaha. Mit festett Koszta? Paraszti �letform�t? Magyar lelkis�get? �si pog�ny vads�got? T�jat? Magyar t�jat, - esetleg amint Kov�cs P�ter �rta: mindennapi hangulat�nak val�s�gos, re�lis r�gz�t�s�t? Vagy azt tekintette feladat�nak, amit Aradi N�ra �gy fogalmazott meg, hogy "a nagy �sszefoglal� foltok keres�se, a sz�n- �s a t�megszerkeszt�s �sszehangol�s�nak kutat�sa, a term�szeti �s cselekm�nybeli r�szleteket mell�z� t�m�rs�g"? - valamif�le 20. sz�zadi modernista-avantgardista, �nmag�ra reflekt�l�, spekulat�v m�v�szeti gyakorlatot folytatott: spekul�ci�k n�lk�l, spont�n, csak �gy, mert olyannak sz�letett? Mit festett Koszta? Ez a k�rd�s igaz�n �rdekes - miut�n k�peit, egyes korszakait oly sokan �s behat�an elemezt�k, s ez m�gis mindeddig megv�laszolatlan maradt

V�lem�nyem szerint a "s�t�t �g" fest�szete miatt �t g�nyol� m�csarnokiak, a z�m�ben jelent�ktelen polg�ri fest�csk�k k�zel�tett�k meg legjobban a helyes v�laszt, mid�n azt hangoztatt�k, hogy "f�ltal�lta az �jszakai naps�t�st". Koszta egyszer�en lefestette azt, amit l�tott - de amit l�tott: az alf�ldi t�jat, vagyis a magyar n�p�let �ltal alak�tott term�szeti k�rnyezetet egyszersmind szimbolikus magass�gba emelte. Elmondhatjuk, hogy Koszta val�ban feltal�lta az �jszakai naps�t�st, a s�t�tl� k�rnyezetb�l kivillan� emberi produktumot: a kult�r�t - mert k�pein nem a naps�t�s, hanem a kult�ra az, ami megvil�g�tja h�zfalait, sz�nes ruhadarabjait, a kukoric�st, az emberi arcokat, alakokat, vagyis mindazt, amit festett. Nem az �gen ragyog� Nap, hanem a magyar kult�ra, eset�nkben Koszta fest�i eszm�nye vil�g�tja be a s�t�tl� k�rnyezetet, megmutatva abb�l a sz�ks�gesnek �s �rdekesnek �t�lt dolgokat.

Koszta teh�t k�t dolgot festett, egyr�szt: a nem kultur�lt term�szetet (pl. s�t�tl� vizet vagy eget), vagy a civilizatorikus k�rnyezetet (pl. malom�p�letet), ami mindig s�t�t - mert a civiliz�ci� s�t�t! M�sr�szt: kultur�lt t�jat festett, tev�kenyked� embert, kazlakat, bogly�kat, orgonacsokrot, ami mindmind vil�gos, mert a kult�ra vil�gos!

Koszta fest�szet�ben a civiliz�ci� �s a kult�ra k�l�nbs�ge, s�t ellentmond�sa jelent meg. Mondhatom teh�t, hogy itt jobban l�tszott, mint m�shol, n�lunk �lesebb volt az ellent�t, jellemz�bb a kult�ra mindent megvil�g�t�, magasrend� eszm�nye, mert �sibb az er�, amit nem takart el a civiliz�ci�, mint Eur�pa nyugatibb orsz�gaiban. K�s K�roly 1918-ban vetette pap�rra az al�bbi s�lyos gondolatokat: "a n�p ma a v�rosokba t�dul gy�ri t�ltel�knek �s a p�nz rabszolg�j�nak, a civiliz�ci� katon�j�nak, amely civiliz�ci� viszont nem tudja megoldani, megval�s�tani a maga alkotta v�ros m�v�szi k�p�t" - vagyis a maga kult�r�j�t. K�s K�roly eg�sz t�rt�nelmi visszapillant�st ny�jtott e k�zdelemr�l, mid�n �gy �rvelt: "Az iskol�ban azt tanultam, hogy Amerika felfedez�s�vel v�get �rt a k�z�pkor �s elkezd�d�tt az �jkor. K�s�bb a fejembe vert�k, hogy a kult�ra meg�jhod�sa: a renesz�nsz volt, az az �j kultur�lis er�, mely az emberis�get kiemelte a 's�t�t' k�z�pkorb�l az �jkor ragyog� vil�goss�g�ba. De a val�s�g nem ez, csak az id�pont helyes - k�r�lbel�l. Mert igenis, abban az id�t�jban val�ban megsz�nt a k�z�pkorinak nevezett kult�ra �letfolyamata, mert akkor v�lt �ltal�nosan nyilv�nval�v�... hogy az a lelki, bels� nagy szellemi er�, mely az antik vil�g elrothadt holttetem�n, a n�pv�ndorl�s kaotikum�b�l vil�gra hozta az �j Eur�p�t: az �gynevezett kereszty�n kult�ra cs�d�t mondott. Drasztikum ez, de val�s�g. A renesz�nsz nem �j kult�ra kifejez�se st�lusban, nem sz�let�se egy �j szellem �j szeml�let�nek, de bevall�sa annak, hogy a mag�t ki�lt, kiv�n�lt kult�r�nak arra volt sz�ks�ge, hogy egy holt vil�g romjait �ssa ki, hogy a maga elhal� er�it azzal p�tolja. Ne �ltassuk magunkat: a renesz�nsz egyszer� p�tl�k" - s ha �gy van, akkor mit mondjunk a 20. sz�zadr�l?

Koszta nem volt filozofikus alkat, nem spekul�lt, hanem festett, s azt festette, amit l�tott. De mondhatn�m, hogy azt festette, amit abban az id�ben Tornyai-Rudnay-K�s K�roly is l�tott, vagyis azok a m�v�szek, akiknek siker�lt kifejezni�k a konkr�t dolgokban, t�jban �s emberben a magyar kult�ra olykor sz�vszor�t� m�lt�s�g�t - a minden sallangt�l, minden p�toszt�l �s ideol�gi�t�l mentes realit�st. Realit�st, amit saj�tos kult�r�nk f�ny�ben igen egyszer�en is tudunk l�tni: olyan "ez az"-nak.

Koszta fest�szete az 1910-es �vek m�sodik fel�re t�k�letesen kialakult. A '20-as �vek elej�n siker�lt saj�t tany�t v�s�roljon a Szentes hat�r�ban fekv� �n. V�rfokon. Feles�g�vel, Annusk�val ott rendezkedtek be a tanyasi �letre, �s k�zel harminc �ven �t szinte ki sem mozdultak onnan. Az ist�ll�b�l alak�tott mag�nak m�termet, �s k�zvetlen�l a h�z m�g�tt volt az a kukoric�s, ami sok k�p�nek t�m�ja lett, "az �r�k modell, amelyhez ny�lni nem volt szabad, amely ott maradt a letarolt mez�k k�z�tt �sszel �s t�len is". Egym�s ut�n festette jobbn�l jobb k�peit, melyekkel Eur�pa sz�mos nagyv�ros�ban rendezett ki�ll�t�sokon jelent�s sikereket aratott. Ezzel Koszta �lett�rt�net�nek v�ltozatos esem�nyei tulajdonk�ppen v�get is �rtek. 1949-ben bek�vetkezett hal�l�ig tov�bbi �j �s fontos adatot m�r nem eml�t a szakirodalom. Lyka �gy eml�kezett vissza Koszt�ra, mint aki "teh�n-, malac-, liba-, ty�ktulajdonos, fest�m�v�sz �s tanyabirtokos" volt, akit "az �llatai meg a f�ldje mell�l nemigen lehetett elmozd�tani. Modelljei �lland�an k�zn�l voltak, �s f�leg ingyen: festette a kukoricat�r�st a saj�t kukoric�s�ban, festette a ver�f�ny villog�s�t a saj�t h�za feh�r fal�n

{…}