1991-04-06. Fél kiló arany=két Koszta kép. |
Fogas Pál |
|
Forrás: Szentesi Élet, 1991-04-06 (4.oldal)
Félkiló arany = két Koszta kép de egy tál levesért is lehetett kapni. – Egy művész, akitől idegen volt a pénz. – Tanyán élt, de nem foglalkozott mezőgazdasági munkával. – Kép, amely négyszeres kikiáltási áron kelt el.
Szentes egyik kulturális centrumában, a Koszta József Múzeum társasági szalonjában a szentesi művész képeinek bűvöletében, teázás közben színes epizódok hangzottak el Koszta József életéből, azoktól, akik ismerték.
|
1992-10-24. Névadó a Hámánon Hétfőtől: Koszta József Általános Iskola. |
Ismeretlen |
|
Forrás: Szentesi Élet, 1992-10-24 (1. oldal)
Tizenkét éve, a Hámán Kató Általános Iskola átadása óta nem volt akkora ünnepe az intézménynek, mint az október 19-iki. Ezen a napon névadó ünnepséget tartottak. A megszokás elodázta a döntést, jó egyesztendős keresgélés után határozott úgy a nevelőtestület, hogy Koszta József festőművész nevét viselje ezentúl az iskola.
|
1993. Ötven éve történt. |
Rózsa Gábor |
|
|
Forrás: Városi Visszhang. 1993. II. évfolyam 4. szám. 3. oldal
Koszta festette Horty-kép históriája.
Bonczos Miklós doktor, a Csongrád-vármegyei főispánból lett államtitkár „elintézte” nekünk, hogy a Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyert egyik Borbereki-Kovács szobrot, a „Magyar Földmunkást”-t Szentesen állítsák fel. Már évek óta ott magasodott a magabiztos ércalak a Polgári Leányiskola múzeumnak tervezett timpanonos oszlopsoros főhomlokzata előtt, ahogy azt az utókornak Fridrich János fotográfus kamerája megörökítette. Csak Kanász Nagy Sándor polgármesternek főtt a feje, hogyan és mivel elégítsék ki a szobrot adományozó állam kívánságát, miszerint Szentes város közönségének néhány éven belül egy másik rangos művészeti alkotást is finanszíroznia kell. Néhányszáz pengő már fel is halmozódott, de azt kézen-közön kifizették Kováts Károly festőművésznek, aki tíz nevezetes városképet meg is örökített ebből, hiszen nagyon-nagyon rá volt szorulva a pénzre…Csak éppen rangosnak nem volt mondható, hiszen Szentesen már akkor sem számított annak.
|
1995-02-11. Mi lesz veled Koszta tanya? |
Dóczi Jusztina |
|
Forrás: Szentesi Élet, 1995-02-11
A magát kacéran mutogató Kucori gát északi irányban elhagyva a hajdani csordajárás felé haladva egy négyöles földút kanyarodik jobbra. Ide nem messze a tágas látóhatárban süppedve árván ácsorog a Koszta tanya. Vagyis márcsak a volt épület, kút maradványa. A tanya elsorvadt, kiégett - mint emlékhely, mint örökség – nem kellett a mának.
|
1996-12-07. Koszta József házába kutyaevő ember költözött. |
Végh Alpár Sándor |
|
|
Forrás: Magyar Hírlap. 1996-12-07. szombat (8. oldal)
Volt egyszer egy festő: kicsi, mongol arcú, dacos. Brassóból indult, a szász városból, és dehogy akart ő festő lenni. A birkákat őrizte volna szívesen, mert akkor nyugodtan nézheti a kék eget, felhőjátékot, a lenyugvó napot, melyeknél szebb semmi nincsen.
|
1998-09-18. Koszta-képek restaurálása |
Blahó Gabriella |
|
|
Forrás: Szentesi Élet 1998-09-18
Nyolc, Koszta József által festett képet restaurál a ligeti múzeumban Szabó Tamás, a megyei múzeum fõrestaurátora. Megbízását Vörös Gabriellától és Dömötör Jánostól kapta, körülbelül három, de valószínûleg több napot is tölt Szentesen ezzel a munkával.
|
1998-09-25. Koszta utolsó fotósa |
Rózsa Gábor |
|
|
Forrás: Szentesi Élet 1998-09-25
Ha Fridrich János nem lett volna, Kosztának sem lett volna fotósa. Közismert tény, hogy a fényíró mester már-már erõszakos következetessége folytán Kosztáról nemcsak a mûtermében, vagy a tájba állított médiumával, Annuskával készültek pótolhatatlan értékû fekete-fehér felvételek, hanem a mûteremfal állandóan változó házitárlatáról, és az eladásra került festményekrõl is egyaránt.
|
1999-07-02. Festészetérõl fehéren-feketén |
Rózsa Gábor |
|
|
Megjelent: Szentesi Élet 1999-07-02
Koszta József születésének 130. és halálának 50. évfordulói között (1991-1999) már nem adtak ki egyetlen Koszta-monográfiát sem, hiszen megírták õt Bényi László, Aradi Nóra és Egri Mária is. Nagy segítségünkre is voltak mindahányan abban a munkában, mely az eddig még közöletlen forrásokra támaszkodva a Szentesi Életben négy folytatásban a Mester halálának fél évszázados fordulójára most elõször itt jelenik meg nyomtatásban. Az ötödik részben pedig elsõ monográfusának, Bényi Lászlónak a Kerepesi temetõben, 1999. július 30-án elmondandó emlékbeszédét adjuk majd közre.
|
1999-07-09. Koszta kisajátítása Szentesen - II |
Rózsa Gábor |
|
|
Forrás: Szentesi Élet 1999-07-09
Koszta nevét egy megtisztelõ kis hírben tévesen szedik a nyomdászok, nem veszi észre az olvasószerkesztõ sem -, megkockáztatom: talán nem vette volna észre maga Lyka Károly sem a KITÜNTETÉSEK" rovatban, hogy: A Fraknói püspök alapította két római díjat a Képzõmûvészeti tanács Réti István és Kosztka József festõknek ítélte oda." (MÛVÉSZET 1905/5 338. o. kiemelés tõlem RG).
|
1999-07-16. Békebeli Koszta híradások |
Rózsa Gábor |
|
|
Forrás: Szentesi Élet, 1999-07-16
A békebeli" Koszta-híradások szerzõjét éppen ezért sokáig kutattuk. Nem tudjuk bizonyítani, de legvalószínûbb, hogy éppen LAKOS János Pál szentesi festõmûvész lehetett az, akivel Koszta kezdetben a Lakos-tanyai (Berekhát 25. sz.) mûtermét megosztotta.
|
1999-07-23. Ez az én Kosztám |
Rózsa Gábor |
|
|
Forrás: Szentesi Élet 1999-07-23
Július 29-én, csütörtök reggel jeles küldöttség utazik a Kerepesi temetõbe, Koszta József síremlékéhez, ahol Bényi László, a Mester monografusa mond emlékbeszédet. (Lapunk közölni fogja.) Koszorúzás, és temetõjárás után a Nemzeti Múzeumban a szilágysomlyói kincset tekintik meg. Hazafelé betugranak a Felsõrét 37-be, Koszta József várháti tanyájába, majd este 6 órakor Rózsa Gábor tart ünnepi tárlatvezetést a múzeumban "A mi Kosztánk" c. dokumentumkiállításban. A Koszta utcai sztéle és a Zrinyi utcai emléktábla koszorúzása után sor kerül a Berekhát 25. sz. Farkas Dániel és fia tulajdonában levõ emlékhely avatására, melyet képünk is ábrázol.
|
1999-07-30. Koszta -ötven éve hunyt el |
Rózsa Gábor |
|
|
Forrás: Szentesi Élet, 1999-07-30
Ma ötven éve, 1949. július 29-én, péntek délután 6 órakor halt meg Budapesten, a VII. kerület Korányi Sándor utcai kórházban, 87 éves korában. A halál oka a hivatalos iratok szerint aggkori végelgyengülés, szívgyengeség volt. Márta és Flóra napján éppen melegfront közeledett, és a Gergely-naptár még Szerafinát és Szent László király depozícióját is jegyezte. Temetésén Szentesről nem volt ott senki sem.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…