1983. Festészeti életünk a milleneumtól az első világháborúig |
Lyka Károly |
|
Forrás: Corvina Kiadó 1983 (84-86)
Parasztok közt.
{…}
Sok festőt érdekelte a falu, a tanya népének élete, Tornyai János egész munkássága idevág. Feszty Árpád még könyet is írt. Az én parasztjaim címmel 1897-ben. Koszta József ugyan városi ember volt, de leginkább az Alföld parasztjai között bolyongott, s végül tanyás gazda lett maga is.
|
1988. Vásárhelyi festők |
Kristóf Nagy István |
|
Forrás:Corvina. 1988 (61, 154)
Bodnár Éva: Tornyai János
{…}
A vásárhelyiekhez igen közel élő nagy alföldi festő, Koszta József Szentes környéki képei már Tornyai felfogásától egészen eltérő tájlátást mutat. Koszta nem a táj végtelenségét fejezi ki. Képeinek tárgyát inkább a kisebb tájkivágások, kisebb részletek alkotják.
|
1989. Koszta József ( |
Egri Mária |
|
Forrás: Corvina Kiadó, Budapest, 1989, (11-12. oldal)
Koszta tájfestészetének motívumai a tízes évektől kezdve nem változtak. Több alföldi város után Szentesen végre úgy érezte, hazatalált. A bérelt Lakos-tanyához közeli Berekhát szélmalmának jellegzetes barna hengerét, a faluszéli cigányputri-sor sűrű televényét, kerítéslécre, spárgára, faágakra teregetett színes ruhadarabjait, a rikító szoknyákat, blúzokat, kendőket önfeledt élvezettel festette.
|
1990. Tokácsli Lajos Festőművész gyűjteményes kiállítása |
Rózsa Gábor |
|
Forrás: Kiállítás katalógus, Szentes 1990-08 (4-oldal)
{…}
Lakásunkat a „felszabadítók” feltörték. Én egy orosz pilótától vásároltam egy kezslábast. Évekig ez volt az ölt9önyöm. Először apósom kertvégi „műtermében” húztuk meg magunkat, itt készült néhány jelentősebb munkám. Őszre már lakást is szereztem és saját műteremnek a régi postával szemközt Gunst-ház nagy ebédlőjét bérelhettem ki. Gunszték hamarosan eladták a házat, én meg újra kiköltöztem, hogy ők Pestre mehessenek.
|
|