Nem adj�k ki a szentesieknek a f�v�rosi Kerepesi temet�b�l Koszta J�zsef fest�m�v�sz f�ldi maradv�nyait. Ezt azzal indokolt�k, hogy a nemzeti s�rkertben �r�k�s v�delem alatt �ll a s�r. A v�ros d�szs�rhelyre, feles�ge mell� temetn� a fest�m�v�szt Szentesen, ahol m�zeumot, iskol�t, utc�t neveztek el r�la. A kegyeleti szak�rt� szerint m�lt�nyoss�gi k�relemmel m�g fordulhatnak a szentesiek a kegyeleti bizotts�ghoz. Szirbik Imre polg�rmester m�g nem d�nt�tt az �gyben.

Szentesi lok�lpatri�t�k kezdem�nyezt�k h�napokkal ezel�tt azt, hogy a v�ros hozassa haza a f�v�rosi Kerepesi temet�b�l Koszta J�zsef f�ldi maradv�nyait, �s a szentesi K�lv�ria s�rkertben temess�k d�szs�rhelyre. Ebben a temet�ben nyugszik a Kossuth-d�jas fest�m�v�sz feles�ge, Szeifert Anna, s a lok�lpatri�t�k azt szeretn�k, ha k�z�s s�rba ker�lhetn�nek. Nagy Zsolt, a T�jak, korok, m�zeumok nev� mozgalom tagja rendszeresen gondozza Szeifert Anna nyughely�t. Az Egy�tt Szentes�rt Egyes�let t�rseln�ke, Sz�chenyin� Cserg� Judit kor�bban azt mondta lapunknak: az�rt szeretn�k m�lt� helyen �jratemetni az 1949-ben elhunyt Koszt�t, mert a m�v�sz v�grendelet�ben a v�rosra hagyta a festm�nyeit, a h�z�t �s a berekh�ti tany�j�t. A civil szervezet m�r k�zadakoz�si akci�t is kezdem�nyezett a hazahozatallal j�r� k�lts�gek fedezet�re. Jelentkeztek is v�llalkoz�k, akik Szentesre sz�ll�tan�k a fest�m�v�sz f�ldi maradv�nyait.

A T�jak, korok m�zeumok szentesi csoportj�nak vezet�je, Lantos Imre kutat�munk�ja sor�n kider�tette, hogy a budapesti s�rkert nyilv�ntart�sa szerint Koszta J�zsef egy jel�letlen s�rban nyugszik egy f�lrees� helyen a Kerepesi temet�ben. Maga a s�reml�k viszont a kegyeleti hely m�sik r�sz�n volt. Oda j�rtak rendszeresen az eml�k�nek ad�zni a szentesiek. Lantos azt mondta: ezt a s�reml�ket vitt�k �t 2005-ben arra a f�lrees� helyre, ahol Koszta hal�la �ta nyugszik.

A v�ros k�pvisel�-test�lete febru�rban �gy d�nt�tt: hazahozatja a fest�m�v�szt. A Nemzeti Eml�khely �s Kegyeleti Bizotts�gnak �rott level�kben k�rt�k, enged�lyezz�k Koszta J�zsef f�ldi maradv�nyainak hazahozatal�t a Kerepesi temet�b�l. V�laszt a mai napig nem kaptak.

Lapunk megkereste a Nemzeti Eml�khely �s Kegyeleti Bizotts�g titk�r�t. Radnain� dr. Fogarasi Katalin elmondta, a 11 tag� gr�mium m�r meghozta az egyhang� d�nt�s�t: nem ad helyt a szentesiek k�r�s�nek.

Arra hivatkoztak: a Kerepesi temet� nemzeti s�rkert, amely �r�k�s v�delem alatt �ll. A titk�r �ll�t�sa szerint a bizotts�g tavaly �j�ttatta fel egymilli� forint�rt Koszta s�reml�k�t. Az 1999 �ta m�k�d� bizotts�g titk�r�nak arr�l nincs tudom�sa, hogy 2005-ig nem Koszta J�zsef nyughelye f�l�tt volt a s�reml�k, amelyr�l Mih�ly B�l�n�, a szentesi polg�rmesteri hivatal m�vel�d�si irodavezet�je azt mondta: a v�ros k�sz�ttette annak idej�n, �s a temet� restaur�tora az �nkorm�nyzat k�lts�g�n rendben tartotta. Szerinte legfeljebb a s�reml�k �thelyez�s�re kellett k�ltenie a bizotts�gnak.

A kegyeleti bizotts�g titk�ra szerint m�g nem fordult el�, hogy fellebbeztek volna a d�nt�s�k ellen. Kiv�telt csak akkor tesznek, ha a csal�d fordul hozz�juk k�relemmel. A Koszta h�zasp�rnak azonban nincs lesz�rmazottja, nem sz�letett gyermek�k, nem �l csal�dtagjuk.

Szirbik Imre polg�rmester lapunkt�l �rtes�lt a kegyeleti bizotts�g hat�rozat�r�l. – Nagyon meglep a d�nt�s. Ha megkapjuk �r�sban a hat�rozatot, m�rlegelj�k, mit tehet�nk – mondta a polg�rmester. Antal Ferenc kegyeleti szak�rt�, a Magyar Temetkez�si Szolg�ltat�k Orsz�gos Szakegyes�let�nek aleln�ke szerint m�lt�nyoss�gb�l m�g mindig k�rhetik a szentesiek Koszta J�zsef f�ldi maradv�nyainak hazahozatal�t.

Tornyait �jratemett�k

Az alf�ldi fest�szet m�sik kiemelked� alakj�t, a h�dmez�v�s�rhelyi Tornyai J�nost ugyancsak a f�v�rosi Kerepesi s�rkertben temett�k el – 1936-ban. Vars�nyi Attila lev�lt�r-igazgat�t�l tudjuk: a v�s�rhelyi tan�cs 1984-ben kezdem�nyezte a fest�m�v�sz maradv�nyainak hazahozatal�t. Egy �v m�lva megt�rt�nt az exhum�l�s, majd a v�s�rhelyi Kincses temet�ben helyezt�k �r�k nyugalomra Tornyai J�nos �s feles�ge f�ldi maradv�nyait. S�reml�k�ket 1986 szeptember�ben avatt�k fel.

Koszta J�zsef fest�m�v�sz

1861-ben Brass�ban sz�letett.
1882–83-ban a b�csi akad�mi�n tanul, majd a k�vetkez� �vekben a budapesti mintarajztanod�ban Lotz K�roly �s Sz�kely Bertalan n�vend�ke volt.
1891-ben �szt�nd�jjal M�nchenbe ment.
1920-t�l m�r j�r�szt Szentes melletti tany�j�n �lt, ott festette jellegzetes dr�mai t�jait, a paraszti �letet. 1937-ben a Szinyei T�rsas�g tiszteletbeli tagja lett.
1948-ban Kossuth-d�jat kapott.
1949-ben Budapesten halt meg.