A m�v�sz idegenkedett a p�nzt�l. T�bbnyire �gy v�s�rolt, hogy az �r��rt k�pet adott. Ha megjelent a v�rosban, feles�ge, Annuska hat l�p�s t�vols�gban k�vette, �s mindig n�la volt a p�nz. Ellene volt minden nyomtatott irom�nynak. M�g a madridi d�szdiplom�j�t is figyelmen k�v�l hagyta. Az infl�ci�s id�kben m�g egy t�ny�r leves�rt is lehetett Koszta k�pet szerezni. Abban az id�ben is az�rt j� �ra volt alkot�sainak. Az Ernst M�zeumban, a ki�ll�t�s�n k�t k�p��rt f�l kil� t�rt aranyat adtak az aukci�s licit�l�son. S�lyom S�ndor, Koszta szak�rt� mondta, hogy volt olyan k�p, ami�rt 30 m�zsa f�t hordott be a m�v�sznek.

Az ut�bbi t�z �vben nem volt aukci� Koszta festm�nyek n�lk�l, �sszesen 36 ker�lt kalap�cs al�. �rdekes a k�pek �rmozg�sa. Csak n�h�ny volt k�z�tt�k, amely kiki�lt�si �ron tal�lt gazd�ra. T�bbs�g�kre magas licit alakult ki. A „Labdar�zs�k” c�m� festm�nye 1989-ben , a kiki�lt�si 70 ezer forinttal szemben n�gyszeres �ron kelt el. Ugyanzen az aukci�n a „Kukoricat�r�s”-�rt 550 ezer forintot adtak.

Mi�rt dr�g�k a Koszta k�pek? - A debreceni Koszta ki�ll�t�son mondt�k. – Koszta jellegzetes magyar fest�. A paraszti �let kell�s k�zep�n alkotott, Szentes hat�r�ban, tany�j�n. Az � magyar egy�nis�g�t nem �t�tte �t m�s hat�s. Az �tvenes �vekben a politikai kurzus otrombas�gai Koszt�t is el�rt�k. A „Sepreget� asszony” c�m� k�p�t az�rt zs�rizt�k ki, mert nem k�v�natos pesszimista hangulatot sug�rzott a munk�s paraszt hatalom d�lib�bos propagand�ja k�z�tt.

A festm�nyek az adott korszak kiv�l� gazdas�gi h�m�r�i is. A szentesi m�zeumbar�tok az aukci�kon azt tapasztalj�k, hogy a p�nzes emberek p�nz�k egy r�sz�t �rt�kes festm�nyekbe fektetik be.

A szentesi m�zeum nemcsak a 34 Koszta-k�ppel gazdag,hanem �lett�rt�net�nek irataival �s eml�keinek a meg�rz�s�vel is.

„Koszta kisaj�t�t�sa” c�mmel dokumentum ki�ll�t�snak adott helyet a v�rosi k�nyvt�r. A rendez�k bemutatj�k a Koszta J�zsefr�l k�sz�lt f�nyk�peket, �js�gokat, m�ltat�sokat �s a m�v�sz barcelonai aranydiplom�j�t.

A ki�ll�t�s c�me sokakban �rtetlens�get keltett. A „kisaj�t�t�s” �rtelmez�se elgondolkodtat�, figyelmet ig�nyelt. Sokan sokf�le c�lra pr�b�lt�k kisaj�t�tani Koszta k�l�ncs�g�t, szer�nys�g�t �s szentesies�g�t. Innen ered a ki�ll�t�s c�me.

A Magyar Alf�ld 1947-ben Koszta kommunista �rzelmeir�l k�z�lt egy cikket. – A kultusz �llamtitk�r 1948-ban a m�v�sz ki�ll�t�s�n azt mondta: Koszt�ban a magyar n�pi demokr�ci�t �nnepelj�k. (Szabad M�v�szet) – A demokr�cia Kossuth-d�jjal gondoskodott a m�v�szr�l (Sziv�rv�ny, 1948). Koszta nem politiz�lt, a kit�ntet�ssel j�r� p�nzt vissza akarta k�ldeni. Az elismer�sre az volt a v�lasza: „Az �n �r�m�m a munka”.

Koszta J�zsefet eg�sz Eur�pa m�v�szet��rt ismerte el, �s nem akasztott r� politikai c�mk�ket. A t�rgyilagos kritikusok itthon is a m�v�szete, a magyar Alf�ld, a szentesi t�j �s tanyavil�g hiteles �br�zol�s��rt hajtottak el�tte fejet. Tal�n legtal�l�bb Elek Artur min�s�t�se „Az �js�g” 1915. m�rcius 13-i sz�m�ban.

„Ez a kit�n� m�v�sz�nk az �rny�kb�l, a vil�goss�gb�l, a f�ldb�l, mindenb�l, amiben sz�n van, a velej�t tudja kivenni a sz�neknek.”