Nem �gy volt meg�rva a sorsa. Akit m�v�sznek h�v a v�gzete, r�gkap�lhat ak�rhogy, tehet b�rmit ellene, nincs menekv�s, azz� kell lennie. Legfeljebb n�h�ny kacskaring�val t�bb ker�l el�be, mint ker�lt Koszta J�zsef el�. Szinte el se hinni, de nagyurunk piktorak�nt kezdte. J�rta Erd�ly kast�lyait, k�ri�it, csak am�g m�s b�torokkal, porcel�nholmival h�zalt, � az ecsetj�t tartotta maga el�, mint mesters�g�nek c�mer�t.

Kap�s arck�pfest� volt, rokonai igazolt�k ut�bb. Hovatov�bb kerest�k �s h�vt�k is, mert nemcsak olcs�n dolgozott, de igen „h�s�gesen”. A megrendel� sz�m�ra ez azt jelentette, hogy az arc �s a k�p – �gymond – hasonl�tott, m�g az �kes szav� m�v�szett�rt�n�szek �gy fogalmaznak, hogy fest�k�nt er�s karakter�rz�ke volt.

A m�v�szett�rt�n�szek m�g v�rhatnak, mert Koszta az id� t�jt olyan fest�, amilyenb�l tizenkett� egy tucat. �gyes, szorgalmas, de kicsit unalmas. �gy fest, mint a b�csi �tlag: nem t�bb egy j� mesterembern�l.

Amivel m�gis t�bb: a v�gy benne, hogy tanuljon. Hogy l�sson valami m�st. A kast�lyokban gy�jt�tt p�nzb�l Pestre megy, l�togatja a Mintarajziskol�t, Lotzt�l �s Sz�kely Bertalant�l pr�b�lja ellesni a kunsztokat, de hi�ba: eredetis�g�nek semmi jel�t nem adja. Elmegy M�nchenbe, el Bencz�r mesteriskol�j�ba, megj�rja Velenc�t, Nagyb�ny�val is pr�b�lkozik m�gsem alakul a dolog, nem, az istennek sem.

Valamit m�gis �rez, mert nem nyugszik.

D�h�dten �s megsz�llottan keresi a neki val�, a leteleped�sre alkalmas t�jat. Cegl�d, Cibakh�za, Gyoma, Csorv�s – j�rja az Alf�ldet, s k�zben t�n arra gondol, hogy lassan �tven lesz, s ebben a korban Munk�csy m�r k�szen volt �letm�v�vel. �s akkor Szentesen meg�lljt parancsol neki a gy�ny�r� hat�r. Kib�rel egy tany�t, majd amikor m�dja lesz, a Fels�r�ten megveszi a saj�tj�t.

Meg�rkezett, s t�n ezzel egy id�ben be is �rkezett.

�s itt �llunk mi is, de mi eg�szen m�s kedvel. Nem ujjongunk, nem l�tunk semmi sz�pet, ellenkez�leg: les�jt benn�nket, ami el�tt�nk sz�gyenkezik.

A hajdan sz�p tanya romhalmaz, a m�teremnek csup�n egyetlen fal�t l�tni. A t�bbi a f�ld�n: az eny�szet�. V�gigv�g rajtuk a telet id�z� alf�ldi sz�l, de nem az�rt borzongunk. S f�leg nem ez�rt R�zsa G�bor, m�zeumi k�s�r�m. M�r messzir�l ki�ltozza, s 140 kil�j�b�l j�csk�n �mlik a hang: „Gerber! Gerber, kiskuty�m…” Ugat�st hallok a t�volb�l, mell�lem egy j�kora k�romkod�s. „H�t befogta ezt is a nyomorult csoze!”

Koszta J�zsef h�z�ban ma egy kutyaev� lakik. Befogja a k�rny�kbeli tany�k h�z�rz�it, ahohy R�zs��t is, p�r nap �heztet�s k�vetkezik – a sov�ny kuty�k h�sa �zletesebb -, azt�n le�ti, megny�zza �s ny�rson megs�ti �ket. Borral �nt�zi a pecseny�t, sok borral, nagyon sokkal. Ut�na napokig csak a k�bulat…

F�teni a tanya gerend�ival szokott. A tavalyi t�l kem�ny volt, mostanra nem sok fa maradt. Az utols� megmaradt szoba lelakatolva, a piszkos �vegen �t �gyra vetett rongyokat, egy rossz sparhertet �s Koszta sz�k�t l�tni, melyben �lve Gink K�roly fot�zta le hal�la el�tt.

Hogyan juthatott ilyen sorsra a Koszta-tanya? Mi�rt nem tettek �rte semmit, ahogy kicsit arr�bb, �cs�d�n se �rizt�k meg azt az �p�letet, ahol J�zsef Attila lelenceskedett. De h�t folytathat� a sor hosszan: lebontott�k Juh�sz Gyula Ipar utcai sz�l�h�z�t Szegeden, ahol kor�bban a magyar sasfi�k, Pet�fi Zolt�nka lakott, elt�nt Csokonai lak�sa Debrecenben a Darabos utc�b�l, nem lelni m�r Kzinczy hajl�k�t Sz�phalmon, s az ercsi kript�t is sz�td�lt�k a der�k honfiak, melyben E�tv�s J�zsef nyugodott, m�g nyugodni hagyt�k.

Koszta J�zsef tany�ja midn�l cifr�bb t�rt�net.

M�r hal�la �v�ben elkezd�d�tt a per, s tartott csaknem k�t �vtizedig – hivatalosan. Ha a kutyaev� Szaz�nszky J�zsefet is csatoljuk az iratokhoz, akkor imm�r negyvenh�t �ve nem tal�l megold�st h�res ember�re Szentes, a z�lds�gtermel� v�ros.

Pedig ha megk�rdeznek egy eur�pai hozz��rt�t, kit tart sz�mon a magyar fest�k k�z�l. Munk�csyt mondja els�nek, azt�n j�n Csontv�ry, majd Koszta �s m�g egy-kett�t, aki nem itthon �lt.

Fontos ez itt, Szentesen? Nem l�tszik fontosnak. Legfeljebb a k�pek azok, Koszta k�pei, melyeket sokan dugdosnak, mert tudj�k �rt�k�ket, s bizonnyal ez�rt t�nt el a m�v�sz t�bbk�tetnyi v�zlatk�nyve is a h�bor� z�rzavar�ban.

A tanuls�gos hist�ri�nak m�r a kezdet�re cs�nd telepedett. R�szv�tlens�gnek �s k�z�nynek is lehetne mondani, hiszen k�t cikken k�v�l, melyek odak�lt�z�se �v�ben �r�dtak, a szentesi sajt� �s a k�z�let harminch�rom esztend�n �t nem vesz tudom�st Koszta J�zsefr�l.

Csak amikor h�re j�n Pestr�l, hogy a kis k�pc�s figura k�peit Szinyei Merse, Nemes Marcel �s a Sz�pm�v�szeti M�zeum igazgat�ja, Petrovics Elek v�s�rolt�k meg egym�ssal versengve, s hogy k�t nap m�lt�n minden v�szna gazd�ra lelt, akkor kezdenek figyelni r�. De m�g akkor is csak b�rl�, ami nem nagy rang errefel�.

Saj�t tany�hoz �gy jut, hogy szerz�d�st k�t a Singer �s Wolfner c�ggel h�rom �vre �k k�tik le a „term�st”, nekik k�ld az els� f�l�vben h�sz k�pet Pestre . A tany�t m�gsem ebb�l veszi. Egyik v�szn�t 1922-es olaszorsz�gi ki�ll�t�s�n Mussolini v�s�rolja meg: abb�l lesz a f�ld, a tanya�p�let s a m�teremm� alak�tott ist�ll�.

Hal�la el�tt t�z �vvel Szeifert Anna, akir�l ma sem tudni, feles�ge volt-e hivatalosan a fest�nk, azt mondta, vegyenek magukhoz egy gyereket. Egy �rv�t.

Kilenc�ves volt a leg�nyke, mikor a Fels�r�tre �rkezett, hat �vig nevelt�k, r� akartak hagyni mindent. A v�gzet k�zbesz�lt. Egy elt�vedt goly� a h�bor� utols� �v�ben leter�tette a fi�t, s az �lom, hogy lesz �r�k�s�k, elm�lt, odalett.

K�l�n�s kapcsolat volt a fest� �s a b�tasz�ki erd�sz l�nya k�zt. Nem �gy �ltek, mint f�rj �s feles�g, ink�bb olyanform�n, mint egy h�zi�r meg egy h�zvezet�n�. Ha bej�ttek a v�rosba a vas�tr�l, Koszta lesz�llt, ment el�l, Anusska meg hat m�terrel m�g�tte. M�gis ragaszkodott hozz�, olyan nagyon, hogy szinte egyszerre haltak. El�bb Anna asszony, azt�n a fest� 1949-ben.

V�grendelet�k nem tett okoss� senkit. A v�rosra, s�rjuk gondoz�sa fej�ben, mind�ssze n�gy k�pet hagytak; a t�bbir�l nincs sz� az �r�sban. Val�s�gos �r�k�s�k nem volt, csak n�h�ny t�voli rokon Erd�lyb�l, akik hallottak ugyan arr�l hogy �l egy bolond fest� az Alf�ld�n, s Koszta az is, de nemigen �rdekelte �ket. Az id�z�st, melyet a hagyat�ki t�rgyal�sra k�ldtek nekik, a hat�s�gok pack�z�s�nak vett�k, s csup�n annyi k�v�ns�guk volt ut�na, hogy a visszautaz�s k�lts�geit Brass�ba az �r�ks�gb�l fedezz�k.

Fedezt�k.

A tanya ezut�n az Alkotm�ny Tsztulajdon�ba ker�lt, nosza, bele is k�lt�ztettek egy „sz�vetkezeti dolgoz�t”. Eltelik �t �v, �s 1945. j�lius 26-�n Aradi N�ra m�v�szett�rt�n�sz a N�pm�vel�d�si Miniszt�riumb�l levelet �r Szentesre, a m�zeumvezet�nek. Tudom�s�ra jutott, hogy a lak� nem gondozza a m�v�sz hagyom�nyaihoz m�lt�an a h�zat, int�zkedj�k h�t. Se a v�ros se a m�zeum nem int�zkedik.

Eltelik �jabb h�rom �v, s a tan�cs azt fontolgatja, nem k�ne-e m�eml�kk� nyilv�n�tani „a vil�gh�r�v� lett m�v�sz” egykori tany�j�t? D�nt�st nem hoztak. Helyette �llamos�tj�k a birtokot. �llamos�tott�k, majd �talak�tott�k: a m�terem nagy ablaka elt�nik, ajt� ker�l a hely�re.

Ez az utols� pozit�vum, amir�l tudunk.

Ett�l kezdve csak a huzavona, hogy kinek dolga a fenntart�s, ki� a felel�ss�g. Gazd�ja lesz a tan�cs kereskedelmi oszt�lya, azt�n a m�vel�d�si oszt�ly, majd a n�h�ny ajt�val od�bb m�k�d� �lelmiszer- gazdas�gi oszt�ly. Ez k�t�tt 1980-ban �t�ves haszonb�rleti szerz�d�st Szaz�nszky J�zseffel, aki akkor m�g nem evett kuty�t. A b�rleti d�jat 68 forintban �llap�tott�k meg – egy teljes �vre.

A szerz�d�st k�t� tan�csot nem izgatt�k az el�zm�nyek. Szaz�nszky kor�bban h�sz �vig lakott az Alkotm�ny Tsz egyik tany�j�n, �s gyakorlatilag elbontotta a saj�t feje fel�l. Ezt a hagyom�nyt folytattat itt is, de nem csup�n � felel a romok�rt.

Az �rp�d Tsz �veken �t letagadta, hogy a tanya az � ter�let�k�n �ll. Hamis sz�mon emlegett�k az �p�letet. Szaz�nszky ezt megfejelte azzal, hogy a kor�bban „le�lt” �p�let�nek sz�mt�bl�j�t akasztotta ki, �gy a hat�s�gi emberek Koszta J�zsef tany�j�t meg se tal�lt�k.

Tavaly febru�rban az �p�let egy r�sze kigyulladt. Nem csoda, hogy az id�n Szentes v�ros�nak �nkorm�nyzata elrendelte a bont�st.

R�zsa G�bor, a Koszta nev�t visel� m�zeum pill�re �s seg�ts�g�rt legmesszebbre ki�lt� sz�vemberre , mindent megpr�b�lt. Hol sz�pen, hol haragosan, hol t�mogat�kat keresve, hol cikkeket �rva. Hi�ba. Mondan�m, hogy beteljes�lni l�tszik a legmagyarabb k�zmond�s, miszerint „ k�rnak, szarnak nincs gazd�ja”. De ne visszafele n�zz�nk.

Szentes v�rosa nem vehet mag�ra akkora sz�gyent, hogy a magyar m�v�szett�rt�net mind�r�kre a fej�re olvassa, lakosai csak a paprikanemes�t�shez �rtenek, meg m�g egy-k�t z�lds�ghez, am�gy m�rges gaz �s dudva n� a fejekben s a sz�vekben. Szentes v�rosa saj�t k�r�nak tanuls�ga �r�n fog el�gt�telt szolg�ltatni legnagyobb fest�ink egyik�nek.

Ha nem, boruljon f�l� olyan s�t�t �g, mint Koszta k�pein borul a t�jra.