Egy k�l�n�s dokumentumt�rlat ny�lt meg Szentesen, KOSZTA J�zsef sz�let�s�nek 130. �vfordul�j�n a V�rosi K�nyvt�rban. K�sõbb ezt a t�rlatot elhelyezt�k a Koszta J�zsef M�zeum sz�v�ben" a Koszta-teremben a k�r�s-k�r�l felakasztott k�pek f�l�tt, idõrendben. Eredendõen polg�rpukkaszt�" sajt�-cit�tumokat tal�ltunk Koszt�r�l, de k�sõbb r�j�tt�nk, hogy a majdnem teljes sajt�-kritika-gyûjtem�ny egy�b �ltal�nos tanuls�gokat inici�l, �s a helyi aktualit�sokat is egy sz�p csokorba gyûjti.

A t�rlatnak eredendõen csak Szentesen, �s csakis a K�nyvt�rban volt (1991-ben m�g volt) helye, hiszen csak �gy v�logathatott nem jellemzõt", furcs�t, t�veset, extr�t, s�t m�g felh�bor�t�t is a sajt�b�l �s szakirodalomb�l egyszerre. M�gis ki kellett l�pni vele a helyi extremit�sok k�r�bõl, mert itt a legkor�bbi (1894), �s a legk�sõbbi (1949) cit�ci� k�z�tt t�bb mint f�l �vsz�zad telt el. K�t nagy vil�g�g�s, t�bb mûv�szi forradalom, �s ennek az idõszaknak a kellõs k�zep�be esett Koszta J�zsef szentesi mûk�d�se (1912-1949), melyet harmincnyolc �ven �t õ is szentesik�nt" �lt meg. �zl�s, �s v�logat�s k�rd�se, hogy ebbõl az eml�kanyagb�l mit tartunk m�rt�kad�nak, meg�r�k�tendõnek, �s hogy mi az, amit csak megeml�t�nk...

Eml�t�sre m�lt�, hogy a k�l�nc Koszt�r�l Szentesen anekdot�k sora maradt fenn, ami m�g most is d�sul. B�r B�nyi L�szl�val, Koszta elsõ monogr�fus�val kell egyet �rten�nk, aki szerint az ... anekdot�k jelentõs�g�nek meg�t�l�s�ben ... ne ess�k f�lre�rt�s, fontoss�got tulajdon�tani nekik k�r�lbel�l annyit jelentene, mint a tud�s felfedez�se helyett azt m�ltatni, amit gondolkoz�sa k�zben a botj�val a porba firk�lt.." Ennek ellen�re a szentesi Koszta-mes�k az�ta is fejlõdnek. V�gsõ kicseng�s�k szerint jobb�ra arr�l sz�lnak, hogy Koszt�nak a v�rosban nem akadt bar�tja. V�lasztott k�rnyezete, a tanyasi paraszts�g amolyan mutatv�nyosnak n�zte, a kispolg�r nem �rtette, a gazdag pedig kem�nyen len�zte. De mindh�rom csoportbeli ugyan�gy sz�vesen meghallgatta, kicsit megtoldotta �s tov�bb is adta a Mester k�l�ncs�g�t al�t�maszt� anekdot�kat. A szentesiek Koszta-�nk�pe teh�t valamif�le egyedi kisaj�t�t�sa" Koszt�nak, �pp a l�nyeg�tõl fosztj�k meg; att�l, hogy festõmûv�sz.

Fest�szet�t illetõen is kuri�zum-sz�mba menõ �r�sok sora sz�letett Szentesen. El is nevezt�k ezeket feh�ren-feket�n" �rt kritik�knak. Itt meg�llunk egy kicsit, �s az egyetlen festõbar�t kort�rs Rudnay Gyula v�lem�ny�t id�zz�k; a pikt�r�r�l keveset, �s igen cs�nj�n kellene besz�lni is, meg �rni is. Nemcsak az�rt, mert a festm�nyek �nmaguk�rt besz�lnek, hanem az�rt is, mert t�bbnyire m�st besz�lnek, mint amit az eszt�t�k bel�je magyar�znak." Rudnay - tal�n �ppen ez�rt - legsz�vesebben a kis Koszt�val" szeretett a k�peirõl besz�lni, mert ez csak annyib�l �llott, hogy a festm�nnyel szemben �llva Koszta csak ennyit mondott: - Ez az! - ez-az! Ekkor mind a ketten tudt�k, hogy mi az a Ez az."

Brass�i, kolozsv�ri �veibõl nem ismer�nk sajt�kritik�kat, s ha voltak is net�n, nem sok a rem�ny�nk arra, hogy valaha is hozz�f�rhetõek, kutathat�ak lesznek. Ez�rt �rt�kelj�k nagyra az egyik legelsõ fõv�rosi szaksajt�ban megjelent r�vid h�rt a Mûv�szeti �szt�nd�jak adom�nyoz�s�"-r�l: B�r� E�tv�s Lor�nd vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszter mûv�szeti �szt�nd�jat adom�nyozott a k�vetkezõ festõmûv�szeknek: EDVI Ill�s Alad�rnak 600, TAHI J�nosnak, PAPP S�ndornak �s THEIN Miks�nak, NAGY S�ndornak, LIGETI M�ricznak �s STRASSENG�RTL K�rolynak egyenkint 400, v�g�l KOSZTA J�zsefnek 250 frt-ot." (Mûv�szi Ipar 1894.100 kiemel�s tõlem RG) Ebbõl a sorb�l az igaz�n kiemelkedõ Edvi-Ill�s nev�t m�g ma is jegyezz�k, �s õ akkor is kiemelkedõ �szt�nd�jban r�szes�lt. De ha a t�bbiekrõl kellene elsz�molnunk, - valljuk be - zavarba j�nn�nk, �s m�g olyan is lenne k�zt�k, akit egy lexikonban sem tal�ln�nk meg. Koszta ott a n�v- �s rangsor v�g�n egy benj�minnak tûnik, pedig akkor m�r Krisztus-kor� - igaz, õ m�g abb�l is letagad h�rom �vet, mert t�rsai k�z�tt sz�gyelli �koross�g�t". Ebbõl a d�jb�l f�l p�nzt se kapva nemcsak egy korszak, nemcsak egy ir�nyzat �st�k�s�v� lett, hanem ki tudja igaz�n milyen messzirõl felkerekedve �s ki tudja val�ban, hogy meddig t�nd�k�lve, izmusokt�l, csoportosul�sokt�l t�vol, teljesen egyed�l maradt nemzetinek �s n�pinek. �s ebben tal�n a hely szellem�nek, �s Szentesnek is jutott egy kis szerep. Tanuls�gos a n�vsor �s ma m�r �gy tûnik, hogy Koszta mellõz�tts�g�nek bizony�t�ka. - Vagy tal�n m�gse! Hiszen az igazi mellõz�ttek neve meg se jelent, �szt�nd�jat - ha p�ly�ztak is r� - nem kaphattak. Hat�reset. M�gis sz�vbõl aj�nlom a mindenf�le kurat�riumoknak, alkalmi zsûriknek a figyelm�be!

Az ismeretlens�g �tka �lt m�g 1905-ben is feh�ren-feket�n" a Mesteren. Lyka K�roly kiv�l�an szerkesztett lapj�ban Koszta nev�t egy megtisztelõ kis h�rben t�vesen szedik a nyomd�szok. Nem vette �szre m�g az olvas�szerkesztõ sem -, megkock�ztatom: tal�n nem vette volna �szre maga Lyka K�roly sem a KIT�NTET�SEK" rovatban, hogy: A Frakn�i p�sp�k alap�totta k�t r�mai d�jat a K�pzõmûv�szeti tan�cs R�ti Istv�n �s Kosztka J�zsef festõknek �t�lte oda." (Mûv�szet 1905/5. 338. kiemel�s tõlem RG) Pedig ugyanabban a lapban megjelent k�pes riporthoz egy szentesi fotogr�fus (FRIDRICH J�nos) megh�v�s�ra maga a fõszerkesztõ l�togatott vid�kre, hogy frapp�ns k�pes besz�mol�t �rjon egy ismeretlen szentesi festõrõl (JO� B�l�r�l).