Micsoda sorsszerû, hogy itt �s most az a becs�szott kis k" betû tal�n abb�l ad�dhatott, hogy a tipogr�fus m�g sose hallott Koszt�r�l �s Csontv�ry Kosztk�r�l meg nem tudta, hogy nem J�zsef, hanem Tivadar... �s ha nem a nyomd�sz, hanem maga a fõszerkesztõ sem tudhatott eleget, Kosztk�r�l �s Koszt�r�l, nyilv�n az sem juthatott esz�kbe, hogy a Nap�t festõj�nek �ppen Szentesen, a kis�ri gy�gyt�rban esett ki a pulveros t�gely a kez�bõl, amikor megtudta, hogy mûv�szi terveit egy �j, �n�ll� patika-b�rlem�nnyel alapozhatja meg, valahol a Felvid�ken ... Ugyanakkor - term�szetesen - lehetett egyszerû h�tk�znapi t�ved�s is (a sajt� �rd�ge), hiszen a Mester m�r mag��nak mondhatta 1897-bõl a Mûbar�tok K�re 3000 koron�s �szt�nd�j�t, a sz�zadv�gi p�rizsi vil�gki�ll�t�s Mention Honorable-j�t, �s az �llam m�r �t �zben v�s�rolt is tõle. M�g fricska is lehetett az a k" betû, �s �ppen oda becs�szva!

Koszta szentesis�g�nek a kezdeteit is nagyon neh�z megfogni. A v�rosi sajt� �rz�kenys�g�t" j�l p�ld�zza, hogy elõsz�r a T�voz� festõmûv�sz" c�mmel adott h�rt szem�ly�rõl : Csendben, kev�s ember �ltal tudva mûk�d�tt Szentesen a magyar festõg�rda egyik tehets�ges tagja, Koszta J�zsef, akinek t�jk�pei �s zs�nerk�pei m�r nagy elismer�st szereztek mester�knek. Koszta a Lakos-tany�n rendezte be mûterm�t, �s dolgozott szorgalmasan. A gr�f Andr�ssy-f�le 200 koron�s �szt�nd�jjal kit�ntettetv�n, most m�r csak 8 napig marad k�r�nkben, miut�n a mûv�szi �szt�nd�jjal Szentp�terv�rra utazik az orosz k�pzõmûv�szet tanulm�nyoz�s�ra." (Alf�ldi Ellenz�k, 1912. j�nius 16.)

Mondhatn�nk, hogy a h�r igaz, csup�n a d�j nem 200, hanem 4200 koron�s volt, �s nem Szentp�terv�rra indult a Mester, hanem Belgiumba, majd Hollandi�ba vitt az �tja. Ugyanakkor elk�pzelhetõ az is, hogy maga Koszta rejtõzk�d�tt" a nyilv�noss�g elõl, amikor megt�vesztõ inform�ci�val szolg�lt a t�lbuzg� vid�ki firk�sznak. (Feltehetõen Lakos J�nos P�lnak, aki akkoriban k�sz�lt festõnek.) K�tsz�z" koron�j�val nyugodtabban alhatott m�g nyolc napig a Lakos-tany�n, mert k�l�nben m�r m�snap mindenki tudta volna, hogy 4200 koron�ja van. (Az �rd�g nem alszik Szentesen sem.) Akkoriban �ppen 1 Korona volt a napsz�mb�r a P�ter-P�lkor megindul� arat�sokon, �s ugyanannyi volt a kubikmunk�kn�l is. Egy �tlagos szentesi parasztnak, vagy f�ldmunk�snak �ppen 15 �vi teljes j�vedelm�rõl volt sz�! H�t ha m�g azt is meg�rta volna az �js�g a Mesterrõl, hogy alig k�t �ve kereken 2000 koron�t, a R�ck Szil�rd-f�le d�j�t s�t�lta el" P�rizs utc�in! Az viszont elk�pzelhetõ, hogy Koszta Oroszorsz�gba indult volna, de k�sõbb valami�rt megv�ltoztatta a terveit.

Feltehetõen ugyanatt�l a j�l �rtes�lt ismeretlentõl" sz�rmazik a k�vetkezõ �vi v�rosi sajt�h�r is (Alf�ldi Ellenz�k, 1913. .....) : Kevesen tudj�k, hogy Szentesen, - ahol mesters�gesen tartott mûv�sztelep nincs, egy idegenbõl idesz�rmazott, kiv�l� festõmûv�sz lakik. Koszta J�zsef az a nagytalentum� festõmûv�sz, akit megkapott Szentes hat�r�nak pomp�s alf�ldi perspekt�v�ja, �s n�lunk telepedett le. Leg�jabb sikerei is Szenteshez fûzõdnek. K�t k�pe volt ki�ll�tva Koszt�nak a tavaszi t�rlaton. Az egyik =Õszi nap=, berekh�ti t�jk�p, melyet a K�pzõmûv�szeti T�rsulat v�s�rolt meg, a m�sik a =Genre= c�mû, amelyik a mezõn dolgoz� munk�snõt �br�zolja. Ezt a k�pet pedig az �llam v�s�rolta meg. Mind a kettõt az�rt, mint mûv�szi �rt�kû k�pet m�zeumban õriztesse az ut�kor sz�m�ra."

A szentesi sajt�ban m�lyf�r�snak" is beillõ b�v�rkod�sunk sor�n n�vumk�nt elõker�lt k�t k�zl�s ut�n - b�tran �ll�tom - kerek 33 �vig nincs semmif�le helyi sajt�-adat Koszta J�zsefrõl. Szentes mindig is �rz�ketlen volt saj�t tehets�geire, �s ferde szemmel n�zett a gy�ttm�nt" festõre. K�l�ncs�gei ok�n, vagy �ppen j�l megalapozott irigys�gbõl? Ezt ma m�r nem tudni... M�g az 1943. �vi orsz�goss� lett �nneprõl, Horthy Mikl�s korm�nyz� 75. sz�let�snapj�ra k�sz�ttetett eg�sz alakos festm�ny�rõl sem tud�s�tott a helyi sajt�. Koszt�t Szentesnek TOK�CSLI Lajos (1914-ben sz�letett) festõmûv�sz, �s ap�sa, FRIDRICH J�nos f�ny�r� mester pr�b�lt�k bemutatni. - Hi�ba! Az 1912-13-as sajt�k�zlem�nyt csak 1946-47-ben k�veti �jabb. Pedig Koszta megszak�t�s n�lk�l itt �lt, nem is olyan messze, a felsõr�ti V�rh�ton, a v�ros k�lter�let�n... Tok�csli, aki Rudnayn�l v�gzett mûv�szn�vend�k, 1943-ban szab�lyosan �kierõszakolta", hogy Koszta a v�rost�l kapjon megrendel�st - ak�rmilyet! -, ha Horthy 75 �ves, h�t fesse meg a korm�nyz�t! A dolog v�gbe is ment, csakhogy az alf�ldi kolorista Mester az Õfõm�lt�s�g� �r" orra hegy�n t�bb pirost hagyott, mint azt L�szl� F�l�p eredetij�rõl hûen lem�solhatta volna, s �gy az �nnepi alkalomra k�sz�lt k�prõl val�s�gos sajt�csendet rendeltek el a v�ros urai. Ki se akasztott�k, falnak ford�tva tal�lt�k egy s�t�t rakt�rban a felszabadul�skor beszabadult n�pek is. A v�szon egy kis darabj�t, a fõt�ri piacon 1946-ban m�g felismerte HAL�SZ Szab� S�ndor festõmûv�sz�nk, amikor egy kofa krumplit �rult rajta. Neki a kiv�l� rusztikus v�szon tûnt f�l, ez�rt a rajta levõ �sszes krumplit megv�s�rolta, hogy a v�sznat is elk�rhesse. De csal�dott", mert a s�ros f�ldre tett m�sik oldal�n r�ismerhetett a Mester Horthy-portr�j�nak egy r�szlet�re... (Sv�dorsz�gba vitte mag�val, s hogy visszahozta-e, ma is tal�ny...)

A �b�kebeli" Koszta-h�rad�sok szerzõj�t �ppen ez�rt sok�ig kutattuk. Nem tudjuk bizony�tani, de legval�sz�nûbb, hogy �ppen LAKOS J�nos P�l szentesi festõmûv�sz lehetett az, akivel Koszta kezdetben a Lakos-tanyai (Berekh�t 25. sz.) mûterm�t megosztotta.

(RG)