Nem �gy k�pzelte el a hal�l�t. Kem�ny Simonnak m�g a t�zes �vek v�g�n egyszer azt nyilatkozta a frissen festett �narck�pe el�tt: "Olyan felindul�sban dolgozom, hogy egyszer holtan fogok �sszeesni a fest��llv�ny el�tt!" Az ifj� Koszta val�ban szangvinikus alkat volt. Amikor a M�csarnok egy s�t�t sark�ban "elakasztva" tal�lta a saj�t k�p�t, bicsk�t vett el�, kimetszette a v�sznat �s sz� n�lk�l hazavitte. A kuty�it mindig r�usz�totta a h�vatlan vend�gre. Ha "v�letlen�l" nem �llt meg a vonat a tany�j�n�l, h�t ink�bb kiugrott bel�le. H�rcs�g volt a m�v�szvil�gbeli cs�fneve. P�lya Tibor grafik�ja karik�rozza legkit�n�bben er�s j�romcsontj�t, akaratos arc�l�t, mongolos szeme-hunyor�t.

M�g harminckett�ben is �gy nyilatkozott Herman Lip�tnak:

"- A piktor, aki nem a term�szetben, m�lyen a f�ldben gy�keredzik, az nem az igazi. Annak a fant�zi�ja csak agyagl�bakon j�r! A kiagyalt k�p sohasem lehet j�. Technikailag tal�n �rdekes, de nincs igazi s�lya. - Mit csin�lok, ha nem festek? Kicsit veszekszem a csel�ddel. A sz�n�t hozom rendbe, a gy�m�lcsf�kat �polom, tiszt�tom, kef�lem �ket. Felm�szok egy odat�masztott l�tr�n, s ett�l a kis munk�t�l nagyot l�legzik az ember a friss leveg�n. - N�ha bemegyek a v�rosba, a k�v�h�zban elbesz�lgetek a fiatals�ggal; sok m�velt, okos ember akad ott. Nagyokat s�t�lok, �js�got olvasok. - J� k�nn a falun, a tany�n. Megvan a fizikai �s lelki kiel�g�l�sem, �s ami a f�, ping�lhat az ember - bis zur bewustlosigkeit!"

- Hol volt m�r akkor mindez? A Mester els� gyomorv�rz�se, amikor Annuska egy �jjelen talicsk�n tolta �t a csongr�di k�rh�zba, m�r a negyvenes �vek elej�n bek�vetkezett. A kis lelencfi�t, akit magukhoz vettek, egy elt�vedt goly� a tanya udvar�n ter�tette le. A m�r majd hetven-nyolcvan �ves gyermektelen p�rt apatikus m�ly gy�szba bor�totta az eset. Bunkert �stak az udvaron, abban aludtak, �s m�g sok�ig "Papuk�nak �s Mamuk�nak" sz�l�tott�k egym�st. A harci esem�nyeket Vajda doktor Zr�nyi utcai h�z�ban v�szelt�k �t. A tany�ra, az ist�ll�b�l lett m�terembe soha vissza nem mehettek. Koszta akkor m�r csak "gondolatban" festett, �s hi�ba volt a budai szanat�rium �s a f�rd� is... Meg�regedtek. Negyvenhatban a Szabads�g c. lapban megjelent Koszta hal�lh�re. M�snap megc�folt�k. Harmadnap arr�l �rtak, hogy �j k�pet fest a gyermekk�rh�z jav�ra. Annusk�nak ekkor m�g arra is volt ereje, hogy a "Stoppol� n�"-t a T�th J�zsef Sz�nh�zban megrendezett aukci�s ki�ll�t�sr�l leakassza, �s hazavigye, mert azt nem tett�k a f� helyre. A helyi �js�gban kolumn�s cikk jelent meg, hogy Koszta J�zsef mi�rt szavaz a Kommunista P�rtra. Negyvennyolcban a Kossuth-d�j�rt m�r nem utaztak fel a f�v�rosba, �gy azut�n megv�rt�k otthon, m�g kihozta Papuk�nak a post�s... A Puszt�k N�p�ben Nagy Zolt�n m�ltatta a d�jazottat. A Nemzeti Szalonban B�ka �llamtitk�r nyitotta meg a t�rlat�t. (K�peib�l egy sem ker�lt vissza.) Novemberben Annuska v�grendelkezett a m�r-m�r �ntudatlan Papuka helyett. H�sz-h�sz elvitt k�pet a Magyar �llamnak, �s a Sz�pm�v�szeti M�zeum leend� "Koszta-term�nek", n�gyet Szentes v�ros�nak - s�rjaik �r�k�s �pol�s��rt -, a t�bbit k�t testv�r�nek hagyom�nyozta. N�h�nyat meg gy�gyszerek�rt, cukor�rt eladogatott addig is. De m�r nem �rhette meg a k�vetkez� tavaszt. A Kossuth-d�jb�l temettett�k el Vajd��k. Papuka pedig nem volt hajland� tudom�sul venni Mamuka hal�l�t. Kis csel�dek l�tt�k el utols� h�napjaiban, m�g Gink K�roly fot�m�v�sz l�togat�sa ut�n Ortutay Gyula �s le�nya Pestre vitett�k a Ruszny�k Szanat�riumba.

Temet�s�n - nem Szentesen, ahogy v�grendelkeztek -, hanem a Kerepesi temet�ben �K S�ndor b�cs�ztatta a szakma nev�ben:

"Koszta J�zsefnek, nemzeti fest�m�v�szet�nk nagy halottj�nak ravatal�n�l a Magyar Dolgoz�k P�rtj�nak kegyelet�t rovom le.

Koszta J�zsef m�v�szet�vel tudatosan �llt a dolgoz� paraszts�g oldal�ra, szembehelyezkedett ennek mindenf�le �s fajta elnyom�ival. M�v�szet�t j�llehet nem ir�ny�totta szocialista �ntudat �s az a felismer�s, hogy az �ri Magyarorsz�g elnyomott parasztjai csakis a munk�soszt�llyal sz�vetkezve, ennek vezet�se mellett szabadulhatnak meg att�l az �gynevezett 'paraszti val�s�gt�l', amely l�nyegileg sz�m�ra el�bb a Habsburgokkal val� kiegyez�s, majd pedig a Horthy-fasizmus bilincseit jelentette. Bilincseket, �s azt a nincstelens�get, amely minden �tk�val nyak�ba szakadt a sz�z �vvel ezel�tti szabads�gharcunk buk�sa ut�n, �s amelynek a fasizmust sz�tz�z� Szovjet-hadsereg dics�s�ge vetett v�get akkor, amikor gy�zelm�vel utat nyitott haz�nkban a szocializmus �p�t�s�t biztos�t� munk�s-paraszt sz�vets�gnek."

A t�bbi bekezd�sb�l csak a vez�rmondatokat id�zz�k:

"Koszta J�zsef m�v�szet�b�l hi�nyzott a szocialista harc tudatoss�ga, amely p�ld�ul nagy kort�rs�t, Bir� Mih�lyt annyira jellemezte...

Koszta J�zsef realizmusa nem �rte el a tudatoss�gnak azt a fok�t, mint a nagy orosz forradalmi demokrat�k realist�i, a n�p k�z� vitt v�ndorki�ll�t�sok szervez�i a 'PEREDVIZSNYIKOK'..."

- Hol van az�ta Bir� Mih�ly, �s mit tudunk a "peredvizsnyikokr�l"?

RG