{…}

Feszty korszakunkban sok�ig �lt olyan k�rben, amelyet Budapesten elit t�rsas�gnak neveznek. Nyolc �vvel fiatalabb koll�g�ja, Koszta J�zsef ilyen t�rsas�got csak a k�pes csal�di foly�iratok riportk�pein l�thatott. Tud�s�nak jav�t, m�v�szi szeml�let�t Nagyb�ny�nak k�sz�nte. �mde ezt a fajta tud�st akkoriban nem lehetett peng� p�nzre v�ltani. �gy h�t j� ideig �szrev�tlen�l �s nincstelen�l v�ndorolgatott az Alf�ld v�rosaiban s falvaiban. Egyik k�pe, a Hazat�r�s c�m� v�gre hozz�seg�tette egy jelent�keny �sszeghez, a M�bar�tok �szt�nd�j�hoz 1897-ben. Ezzel a k�ppel kezdte meg korszakunkban munk�lkod�s�t. N�h�ny �v m�lva ki�ll�totta a mez�n c�m� k�p�t, ezzel elnyerte a r�mai �szt�nd�jat, amellyel a r�mai Frakn�i h�zba telepedhetett (1905). Ekkor l�tott el�sz�r valamit a D�l vil�g�b�l, s el�sz�r ker�lt szemt�l szembe a renesz�nsz legnagyobb mestereinek m�veivel. �t �v m�lva �ll�totta ki a mezei munk�sokat s elnyerte vel�k a R�kk Szil�rd-d�jat. Egyel�re ezek voltak legnagyobb sikerei, s egyben megmentett�k az �henhal�st�l. Mert mag�nemberk�nt nem nagyon kapkodtak Koszta k�pek ut�n.

A helyzet k�s�bb alaposan megv�ltozott, de csak korszakunk ut�n, miut�n a nagyb�nyai mesterek az effajta m�v�szet sz�m�ra is lehet�v� tett�k az �rdekl�d�st. Meg�llap�thatjuk azt is, hogy Koszta st�lusa bizonyos v�ltoz�son ment �t, ami a laikus sz�m�ra hat�sosabb� tette a k�peit: er�s kontraszk�nt t�rik �t a s�t�t sz�nekben villog� f�nyek. Ilyesmir�l azonban egyel�re sz� sincs. A legnagyobb ellent�t�t egyel�re abb�l ad�ik, hogy parasztalakjai s�t�ten v�lnak el a h�tt�r leveg�eg�t�l. Koszta azonban m�r �rezteti fest�s�nek egyik saj�tos�g�t: alakjai komor er�vel magaslanak a l�t�hat�r f�l�, �rny�kos alakjuk s�t�t t�nusa most m�g szinte elfojtja a lok�lis sz�neket. Innen e korabeli k�peinek komor hangolts�ga.

�gy azt�n az � parasztjai cs�ppet sem hasonl�tanak a N�psz�nh�z cifra parasztjaihoz, akiket olyan nagyon kedvelt a k�z�ns�g, ellenben �reztett�k a n�z�vel, hogy itt egy kem�ny k�z mutatja be egy kem�ny �let sors�t. Az ut�bbit ebben a korszakban ann�l k�zvetlenebb�l �reztethette, mert egyel�re ilyen volt a saj�t sorsa is. �gy csend�l �ssze a k�p a szerz�j�vel, a paraszti �let a m�v�szi �lettel, t�rgy �s st�lis �sszhangba ker�lt. Hozz� j�rult ehhez saj�t lelki alkata, amely komoly hangolts�g�. Senki nem l�tta nevetni, tal�n mosolyogni sem. Hajlamos volt az ingerl�kenys�gre, hamar k�sz volt n�la a bosszankod�s, ha valami nem ment �gy, ahogy akarta. Nembar�tkozott. Ilyenform�n lelki �lete is �r�mtelen volt, egy szenved�lyt �rzett mag�ban: a fest�st. �s a sors volt hozz� olyan kegyes, hogy k�s� �regkor�ig �lhetett ennek a szenved�lynek.
{…}