Az alf�ldi fest�ket nemcsak az�rt illeti ez az elnevez�s, sz�kebb haz�juk, m�v�szet�k t�gabb-szorosabb �rtelmezett tematik�ja az Alf�ld �s n�pe, a szeg�nyparaszts�g saj�tos �lete, a „h�rommilli� koldus orsz�g�nak” jellegzetes t�ja s e t�jak embereinek b�rhol m�sutt ismeretlen k�zvetlen k�rnyezete, �letritmusa, gondolata- �s �rzelemvil�ga. Az alf�ldi fest�k val�ban nem voltak „v�rosi fest�k” , mint legt�bb magyar �s k�lf�ldi kor-�s p�lyat�rsuk. �ket a t�j �s a t�jban megjelen� ember �rdekelte, de sohasem fest�i lehet�s�get l�ttak a mag�nyba menekv� individuum kivet�t�s�re, mint egyik –m�sik nagy magyar fest� kort�rsuk. Az alf�ldi fest�kr�l mondani szokt�k, hogy mag�nyosan �ltek �s dolgoztak; val�ban elszigetel�dtek a nagyv�rosi �let mozgalmass�g�t�l �s m�v�szberkeit�l. De azt festett�k, amit maguk is mindennap meg�ltek, azokr�l sz�ltak, akik k�z�tt �ltek. �s e ponton nem voltak mag�nyra k�nyszer�tett indiv�dumok, hanem a paraszti k�z�ss�g tagjai, egy hatalmas t�rsadalmi r�teg l�t�rdekeinek m�v�sz sz�sz�l�i. Ak�r �gy, mint Tornyai J�nos, aki a Jussban adott hangot a marakod� szeg�nys�g h�tk�znapjainak, s a B�s magyar sorsban, a s�k, siv�r t�jban, a „nagy magyar s�mmibe” rajzol�d� roggyant gebe sziluettj�ben, ebben jelk�pi erej� �br�zol�sban a nemzet sors�v� �ltal�nos�totta a szeg�nyparaszti sorsot. Vagy �gy, mint, Nagy Istv�n, aki konstrukt�v k�pszervez�s tapasztalatait alkalmazta, s az �gy teremthet� tartaloms�r�t� er�vel megrend�t�en tolm�csolta a falusi szeg�nys�g siv�rs�g�t.

folytatjuk