A m�ncheni iskola akad�mikus fest�szete �s a Magyar Alf�ld forradalmi realizmusa.

A gimn�zium d�szterm�nek falain magyar mesterm�vek fogadj�k a bel�p�t a Szentesi H�t keret�ben a F�v�rosi K�pt�r �ltal rendezett v�ndorki�ll�t�son. Valami �szt�n�s megillet�d�tts�g fogja el az embert, ahogy k�r�ln�z a remekm�vek k�z�tt, melyek nem is olyan r�gen a vagyonosok kiv�lts�gai voltak, most a n�p kult�r�j�nak szolg�lat�ba lettek �ll�tva a t�rlatvezet�je, Oelmacher Anna elvt�rsn�, gondoskodik r�la, hogy akik a k�peket megtekintik ne csak a sz�neket form�kat l�ss�k, hanem m�g� n�zhessenek a k�ls�s�gnek, meg�rts�k a m�v�sz mondanival�j�t �s az alkot�s c�lj�t.

Oelmacher elvt�rsn� �ppen egy asszonycsoportot vezet v�gig a t�rlaton, amint bel�pek �s az � magyar�zat�b�l �rtem meg a k�pek saj�tos elrendez�s�t, mellyel illusztr�lni akarja a t�rlat a magyar fest�szet fejl�d�svonal�t.

Az egyik falr�szleten a XIX. Sz�zad m�sodik fel�nek mesterei foglalj�k el: Gy�rf�s, Munk�csi, Lotz K�roly, Sz�kely Bertalan. Mondhatni, vel�k kezd�dik a magyar piktura, vel�k, akik kiker�lve a m�ncheni iskol�b�l, els�nek tudt�k legy�zni az akad�mikus f�nyk�pszer�s�get �s els�nek pr�b�ltak fest�szet�kben magyar hangokat meg�tni. Lotz K�rly p�d�ul k�t k�ppel szerepel. „Az alkony” c�m� k�pem�g tiszta m�teremszer� n�met festm�ny, de dupla portr�ja m�r felszabadults�gr�l tesz tan�bizonys�got. Sz�kely Bertalan, a nagy fresk�k mestere, egyik leghaladottabb tagja ennek a csoportnak, kis kompoz�ci�i, pl. „Szeptember v�g�n” �lnek.

Munk�csi Mih�ly a kis asztalosinasb�l lett magyar zseni a legnagyobbak k�z�tt is a legnagyobb volt, de meg�lte �t P�ris p�nzhajsz�ja, kik�t�tt a j�lfizetett romantikus akad�mizmus mellett akkor, amikor m�r a francia fest�szet is t�ljutott ezen az ir�nyzaton. A burzso�oszt�ly fest�je lett, soha nem volt egyetlen szava sem oszt�ly�hoz, �ruba bocs�totta ecsetj�t. A kapitalizmus emberfal� g�pe felfalta �t is, ezt juttatta eszembe a b�cs�z�st �br�zol� k�pe.

A forradalm�rok.

A magyar fest�szet hamarosan kiszabadult ez al�l a nyomaszt� l�gk�r al�l. Holl�si, Ferenczi a nagyb�nyai iskol�val megcsin�lt�k a magyar fest�szet forradalm�t, visszat�rtek a magyar t�jakhoz �s bevezett�k a magyar pikt�r�ba a magyarnyelvet a n�met helyett, magyar t�j, magyar �let vonul be az ut�nuk k�vetkez�k v�szn�ra. Cs�k Ferenc, Rippl-R�nai fest�szete e forradalom gy�zelm�t jelenti.

Medny�nszki az arisztokrat�k vil�g�b�l j�tt �s legforradalmibb m�don mutatott r� fest�szet�ben az elnyomottak �let�re. Minden m�ve arr�l tan�skodik, hogy felismerte, hogy az � v�kony r�tege egy vastag r�teg h�t�n �l. Neh�z teher volt ez s �gy roskadozott alatta a magyar n�p, ahogy � azt megr�z� k�pein megfestett.

Ma �l� fest�k k�vetkeznek ezut�n, id�sebbek, fiatalok. Egri J�zsef, a Balaton fest�je, a forma egyik legmer�szebb �j�t�ja Nagy Istv�n. Uitz B�la, akinek „Sz�ret” c�m� m�ve mintha most k�sz�lt volna, mikor a magunk munk�j�t, magunk sz�retelj�k. Valami elpuszt�thatatlan optimizmust lehelnek az izz�, m�gis puha sz�nek.

Derkovits, D�si-Huber, Nagy Balogh J�nos m�r nemcsak m�v�szi forradalm�rok, hanem t�rsadalmi forradalm�rok. A fest�szet kifejez� ereje, mintegy fegyverk�nt haszn�lt�k az elnyom�k ellen. Minden egyes k�p�k mintegy agit�ci�s eszk�z is. Ahogy a j�gg� fagyott t�bl�k k�z�tt vesztegl� haj�kon �rzi a h�dr�l egy szuronyos katona, vagy ahogy egy munk�s a roppant k�b�ny�b�l t�r a felsz�nre, a vil�goss�g fel�, mind-mind megannyi szimb�lum a kornak, melyben k�sz�ltek. Nagy Balog J�nos k�p�r�l mely az �desanyj�t �br�zolja amint sz�rke mez�n pipacsot szed, r�gt�n J�zsef Attila „Any�m” c�m� verse jut eszembe.

V�g�l mintegy hazat�rve jut el az ember a k�vetkez� terembe, melyet teljesen megt�ltenek Koszta J�zsef, v�rosunk nagy m�v�sz�nek k�pei. Hazat�rt�nk, a szentesi alf�ldre, a paraszth�zak, kukoricat�bl�k, az elm�lt rendszer parasztnyomor�s�g�nak kell�s k�zep�be, mely idegesen, nyugtalanul �l, vibr�l, meggy�z �s seg�ts�g�rt ki�lt Koszta k�pein.