A v�letlen �gy hozta mag�val, hogy Koszta, a kort�rs, a szemem el�tt lett azz�, aki. Hozz�tehetem, hogy nemcsak fejl�d�s�t figyelhettem meg, szinte �t�lve v�le k�pzelete kibontakoz�s�t �s eszk�zeinek vir�gbasz�kken�s�t, hanem belel�thattam sorsa alakulat�ba is.

Koszta J�zseffel �vtizedeken �t a M�csarnok ki�ll�t�sain tal�lkoztunk, nagy id�k�z�kben, hol megjelent, hol elt�nt, �vekre n�ha, de m�v�sz-t�rsas�gunk �lland� tagja nem volt soha. Szinte legend�s alakk� v�lt, amint a 90-es �vek k�zep�t�l kezdve id�r�l-id�re megjelent, hozott mag�val egy p�r kisebb-nagyobb k�pet, k�r�ln�zett, mi t�rt�nik a m�termekben, azt�n �jra elt�nt M�nchen, P�rizs, R�ma m�zeumai, vagy Cibakh�za, Abony, Szolnok �s Szentes tany�i k�zt. Fejl�d�s�r�l k�pei t�bbet besz�ltek, mint � maga. Legel�sz�r a Hazafel� c. k�pe tette ismertebb�, mely el�rulta eg�sz iskol�ztat�s�t, annak folyamat�t a mintarajz iskol�t�l a m�ncheni Akad�mi�n �t Szolnokig, ahol akad�miai tud�s�t az �j magyar n�pies t�rgy� fest�sre alkalmazta. Pedig k�zben Dietz-n�l, a b�lv�nyozott m�ncheni mestern�l elk�pzelt � egy t�rt�neti jelenetet is, M�ty�s �s Beatrix tal�lkoz�s�t, meghallgathatta mestere kritik�j�t, amely - kiv�telesen - nem hosszas elm�leti fejteget�sb�l �llott, hanem gyakorlati alapon, �gyhogy a hib�s r�szleteket, f�leg a h�rom l� csoportj�t, egy pap�rlapra odarajzolta tan�ra neki. A sz�ra csak azt b�zta, amit a kompoz�ci�n dics�rhetett. Ezzel a v�zlat�val p�ly�zott a Benczur-mesteriskol�ba. Fel is vett�k, de a kivitellel nem b�zta meg sem az �llam, sem m�s k�z�let. Egy darabig teh�t dolgozott az iskol�ban, b�r a mesternek se a p�ld�ja, se a tan�t�sa nem fogott rajta, - valami eg�szen m�s mat�ri�b�l faragt�k �s eg�szen m�s elk�pzel�sek izgatt�k. A H�rom Kir�lyok c. v�zlata m�r ez �j elk�pzel�sek k�z�l val�. Az �j M�zeumban l�that� e kompoz�ci�j�n a k�sei Koszta-k�p nem egy jellemvon�sa megnyilatkozik. A f�ny, mely form�t alak�t, az �les ellent�tek, melyek k�zt a sz�nek elhelyezkednek, m�r saj�tos harm�niakeres�sben t�rnek maguknak utat. Mikor 1911-ben R�m�ban a Nemzetk�zi M�v�szeti Ki�ll�t�s magyar pavillonj�ban a nagyb�nyaiak k�z� akasztott�k, t�k�letesen beleillett, f�leg Ferenczy akkori szintetikus kolorizmusa mellett. Ki gondolna e k�p el�tt arra, hogy mestere ezid�tt, teh�t 1910 k�r�l m�r P�rizsban j�rt? Hogy nem sokkal el�bb pedig R�m�ban? P�rizsban ekkor a kubizmussal kezdtek j�tszani, R�m�ban pedig a nagy barok mesterek harsogtak fel�je. De �t sem az egyik, sem a m�sik nem �rdekelte, legfeljebb ha Velasquez r�mai p�pa-k�pe �rintette meg, de m�gink�bb a b�csi Velasquezek, b�r minden k�ls� hat�s n�la csak arra volt j�, hogy a maga form�ja kialak�t�s�hoz seg�tse.

Mikor hazaj�n, folytatja ott, ahol elhagyta - kereste �nmag�t. Kereste a magyar falu leveg�j�t, kereste a magyar �g sz�neit, vagy helyesebben, kereste a Koszta-sz�neket. Most ut�lag �szrevessz�k a korai k�peiben a mai Koszta-k�pek el�fut�rait, de kart�rsai nem l�thattak agy�ba �s a siker - melyre v�gyott - mondjuk, a sok f�lsiker igen elkeser�tette. �gy t�rt�nt h�res, nevezetes bicska-jelenete Bruck St�ncival, aki abban az id�ben, mint a 120 koron�s v�zlatk�r gazd�ja, kis potentumm� verekedte fel mag�t s egy alkalommal �t b�zt�k meg a M�csarnok egyik t�rlat�nak rendez�s�vel. Bruck St�ncinak nem volt kedvence Koszta J�zsef �s �gy bizony �gy elakasztotta a k�p�t, hogy Koszta csak nagynehezen fedezte f�l a harmadik sorban. Ebb�l baj lett.

Mikor 1917-ben bemutattuk az Ernst M�zeumban a m�r t�k�letes mai volt�ban kialakult Koszt�t, M�rkus L�szl�, az Alkotm�ny nagyrabecs�lt kritikusa, ki jelenleg az Operah�z igazgat�ja, ezt �rta: "Az Ernst M�zeumban �j csoportki�ll�t�s ny�lik meg, ahova a M�csarnok urai, �l�k�n ama mindenhat� Bruck St�ncival, elmehetn�nek sz�gyenkezni. Egy pomp�s magyar m�v�szt fedez f�l ez a magyar ki�ll�t�s, Koszta J�zsefet, akinek spanyolos viharz�s� ereje �s borong�s magyars�ga egy poraib�l megelevenedett Munk�csy �s egy magyarr� lett Goya szenz�ci�j�t id�zik fel. K�ts�gtelen�l a legels� magyar, s�t eur�pai vonalb�l val�. Jelenleg 53 �ves �s ha nem lenne ez az Ernst M�zeum, mindm�ig azt tudn�k r�la, hogy egyszer a M�csarnokba kegyelemb�l bevett�k egy k�p�t (most d�sze ez a k�p a ki�ll�t�snak). De Bruck St�nci �r nem helyeselte �s elakasztotta �gy, ahogy csak a M�csarnokban tudnak j� piktort elakasztani. Akkor Koszta k�st r�ntott �s sz�t akarta v�gni k�p�t, (az�ta Bruck �r sz�lt�ben azt sejteti, hogy ellene k�sz�lt ez a k�ses mer�nylet). A magyar k�z�ns�g egyik legnagyobb fest� nev�hez, ennek a groteszk epiz�dnak az �dium�t f�zte. Megd�h�dt kis vad zseni volt eddig a M�csarnoki kanonokok j�volt�b�l �s �me, most b�szke, n�ma v�dk�nt tornyosul nagys�ga azok lelkiismerete el�, akik felel�sek az � 53 �vig tart� rem�nytelen �let��rt." Rem�nytelen �let��rt! Bizony nagyon szomor� hangulatban tal�ltam �n Koszt�t ama bizonyos augusztusi napon, 1917-ben, mikor Szolnokon Zombory Lajost l�togatva, �tvittek a szomsz�d m�terembe, ahol rem�nytelen elhagyatotts�gba temetkezett a ritk�n-ritk�n el�nk ker�l� kis fest�, Koszta J�zsef, f�ldreteregetve el�m, keretez�s n�lk�l val� �llapotban sok �j mesteri alkot�s�t. �me, egy �j �s m�r t�k�letess� �rett Koszta t�rult el�m. Nem a Hazafel�, nem a Mezei munk�sok Koszt�ja. Nem, ez az �j Koszta a fest�i el�ad�s hallatlan erej�vel ragadott meg. N�h�ny h�ttel k�s�bb ezt az �j Koszt�t mutattuk be az Ernst M�zeumban.

M�g miel�tt idegen szem l�tta volna, az Ernst M�zeum benfenteseit �rtes�tettem a k�sz�l� nagy esem�nyr�l: megjelenik egy �j magyar mester, egy teliv�r magyar fest�, nemcsak t�rgy�val, de temperamentun�val is mindent elsodr� er�ben. Az els� vev�i voltak Szinyei Merse P�l, Petrovics Elek, Nemes Marcell, br. Hatvany Ferenc, gr�f Andr�ssy Gyula s Beck�i Bir� Henrik. A napilapok, a h�bor� szomor� viharz�sa k�zepett, m�gis csak felsikoltottak, s a nagyk�z�ns�g el�tt j�form�n ismeretlen m�v�sz egyszerre az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba ker�lt, melyet az�ta sem vesz�tett el, - hiszen 1920-ban, a gy�szos 1919 ut�n, a legels� m�v�szi �rdekl�d�s Koszta ki�ll�t�s�n lobbant fel �jra - a magyar �lniakar�s itt kapott hangot el�sz�r s Koszta az�ta minden k�lf�ldi ki�ll�t�sainkon is a katexochen magyar mester. Joggal. Mi okb�l?

M�r az 1917-iki ki�ll�t�sunk el�szav�ban lesz�geztem: "Koszta a buja, k�v�r magyar sz�nek, az �letnek vaskos foltokban val�, er�teljes egybefoglal�sokban, gazdag egys�gekben, m�ly sonorikus er�ben val� transpon�l�ja". R�mutattam arra, hogy szenvedelmes er�ben, patetikus �rz�sben fogant sz�nvil�ga, a maga egyszer�s�t� foltl�t�s�val, megteremtette a maga k�l�n vil�g�t. Koszta, �rtam volt, e kis gy�jtem�nnyel v�gleg legjelesebb mestereink k�z� emelkedik. �gy is t�rt�nt. M�v�szi fejl�d�se - noha akkori megielen�sekor meglepet�snek hatott - a figyelmes szeml�l� el�tt nem jelenthetett ugr�st, csak k�vetkezetes kialakul�st, a temperamentuma, az �szt�nszer� �rz�se, a sz�k sk�l�ba fogott, de igen m�lyr�l hangz� sz�nzeng�se t�rt csak fel olyan lelki r�tegekb�l, amelyek faj�nak titokzatos �szt�nm�lys�geiben rejlettek. Ez magyar�zza, hogy Koszta J�zsefnek semmit sem mondott a Benczur-iskola, de R�ma sem, de P�rizs sem, s�t, csak akad�lyozt�k az �si er�k felsz�nre t�r�s�t. Hogy azt�n a szentesi vagy a szolnoki nagy elhagyatotts�g�ban magamag�ra tal�lt, az a magyar m�v�szetnek egy nagy aj�nd�ka, mellyel a j� sors kedveskedett neki. Itt eldobott mag�t�l minden iskol�t �s festett, ahogy a mad�r dalol - festett sz�nekkel, melyeket feket�be �gyal. B�nja is �, mit tart az impresszionista tan�t�s a sokat �cs�rolt feket�r�l? B�nja is �, mit mond a r�szletrajzr�l, a "finom naturalizmus"? Fest nagy, durva, vaskos foltokban. Csak a forma leglelk�t adva vissza, minden r�szletet belegy�m�sz�l egy-egy sz�nfoltba. Kev�s sz�nnel, de ezek a sz�nek csattogjanak, - ahogy a parasztleg�ny egyet kurjant, mire r�sz�l a l�nyok kara - az � k�kes esti ege alatt kicsillog a feh�r a feket�b�l, itt-ott egy-egy f�nyfolt, egy darab k�k �g a h�tt�rben. Majd a naplemente sz�nrak�t�kat ereszt, csupa sz�nkontrasztot remegtetve fel. Van itt most egy r�mai t�ja is, - m�r az elj�vend� Koszt�t �rezteti, mikor az esti vil�g�t�sban, az esti k�k �gen a s�rga felh�k uszk�lnak. A kontraszt-vil�g�t�s h�tulr�l el�ret�r� f�ny kedvenc mot�vuma lett, �ppen a sz�nellent�tek er�teljes �sszecseng�se miatt. �me, egy m�sik esti t�jk�pe, melyen Corot ecset�re m�lt� finom rajz� f�k a h�tt�rben, el�l pedig egy hazafel� men� asszony �les k�rvonala, csak foltban, mert a vil�g�t�st h�tulr�l kapja, felette gazdag ornamens-j�t�kkal csipk�zett s�rg�s �g a feh�rhas� felh�kkel. Vagy ilyen egy m�sik estik�pe, melyen semmi sem nyugodt, a f�k csipk�s rajzolata, a fekete nagy �rny�kfoltok, a felh�k k�zt bujk�l� holdvil�g, minden dr�mai fesz�lts�gben, �lland� mozg�sban tartja a szemet.

A Kukoricat�r�s mot�vuma sokat foglalkoztatja. A sz�nfoltok dr�mai �ssze�tk�z�se a jelent�ktelen cselekv�snek dinamikai l�zt k�lcs�n�z. K�t alak a kukoric�sban, egyik t�ri a csutk�t, a m�sik k�zbe adja, -, de a sz�nj�t�k, melybe belemer�ti alakjait, a legizgalmasabb szem�lm�nyek k�z� emeli a tiszta fest�i mot�vumot.

Ugyanilyen dr�mai er� van egyszer� tanyak�peiben, tanulm�nyfejeiben, s�t vir�gcsend�leteiben is. �j szemmel l�tta meg a magyar vil�got, a szem�ben �j sz�nek rejlettek �s ezek az �j sz�nek egy m�lyen �rz�, dacos, dinamikus erej� l�lekb�l er�ben gazdagon, sz�les ecsettel lerakva, sz�n�rnyalatokban �d�n, ifjan robbantak ki. Parasztvir�gokb�l csend�leteket �ll�t �ssze, piros, feh�r, z�ld sz�nekb�l, a legmindennapibb vir�gok egyszer� sz�neib�l, de ezek a sz�nek �gnek, izzanak, b�s�ges �s zs�ros foltokban, sz�lesen, pasztozusan odavetve. Majd le�nyfejeket fest, f�k k�z�tt, sz�ken �l�, k�nyvet olvas� asszonyt, magas t�ml�s sz�kben �l� kis parasztl�nyt, s �gy �ll ott el�tt�nk a maga sz�nbuk�t�j�ban az alak, mint egy szenved�lyes lelk� Velasquez, egyetlen impreszszi�ban, optikai egys�gben, de vad, s�t n�ha brut�lis sz�nfoltokb�l �letre h�va. A spanyol mester �rny�ktalan formafinoms�gait �t�tv�nyezi � a maga zs�ros, m�ly sz�neibe, az �rny�kok mellett felragyog� sz�nfoltjait, a feket�be �gyazott feh�rekbe, a kicsattan� k�kekkel �s pirosakkal. Egy fejkend�s parasztasszonyt l�tunk r�zsasz�n� bl�zban, eleven piros folttal az arc�n, plasztikai er�ben �letre var�zsolva. Egy n�i fejtanulm�ny�n a fej f�lig �rny�kban, de az �rny�kos r�sz is tiszta forma�reztet�s �s csupa fojtott sz�n. Egy m�sik parasztl�ny fej igen tanuls�gos p�ld�ja a m�v�sz mesters�gbeli nagy k�szs�g�nek, melyet a maga nyelv�v� avat. Minden forma er�s foltb�l kialak�tva, az �les vil�g�t�s kett�szeli a form�kat, ilyk�p szinte ornamens j�t�kot teremtve, de a sz�nfoltok a lok�lis sz�nekb�l egybegy�rva, k�l�n t�nusharm�ni�ba egyes�lnek. E korszak legf�bb Koszt�ja a T�ny�rt�rl� n�, melyen a sz�nelemz�s rezg� sz�nfoltok finom futam�t teremti meg. Ez a futam nemes sz�nek gazdag egybeolvaszt�s�b�l zeng fel�nk, minden sz�nen sz�n s �rny�kok terjengenek, m�g a t�rl�rongy feh�rs�g�ben is k�k �s barna foltok rejtve, hogy az anyagszer�s�get �reztess�k. Amit �br�zol, ezt a mindennapi cselekv�st is - �ppen el�ad�sa dinamikus erej�vel - magasfesz�lts�g� �raml�ss� tudja felfokozni, mint t�jk�pein, hol a felh�kt�l felszaggatott k�k �gen, az esti k�ks�g t�ze villog, a fekete h�zak feh�rre meszelt fala hatalmas kontrasztokban t�r el�nk, itt-ott a v�zparti h�zak t�k�rk�pe is, minden felfokoz�d�sa mellett, �g �s csillog, dr�mai m�lys�g �s tragikus �rz�s l�ktet benne, A magyar t�jat bor�s �rz�sei hordoz�j�v� tudja tenni. De nem a csendes idilli �let nyugalm�ban. N�la a pipacs sem mosolyog - csendesen. Az � pipacs�nak t�ze lobot vet. Mint eg�sz m�v�szete, mely ismeretlen lelki r�tegeket t�r fel. Ha fel�letesen szeml�lj�k m�v�szi alkot�sainak eg�sz�t, egy kis sk�l�j�, kev�s form�val b�r�, b�r nagyerej� m�v�sz benyom�s�t kapjuk. De min�l m�lyebben mer�l�nk bele m�v�szet�be, ann�l gazdagabb �s v�ltozatosabb �rnyalatok s�r� erdej�be jutunk. Az els� h�rom ki�ll�t�sa, az Ernst M�zeumban, b�rmily k�zel rokonnak mutatta is k�pzeletj�r�s�t, ecsetkezel�s�t, mot�vumait, t�zetes r�tekint�ssel m�r jelezte egy �jabb, szinte ugr�sszer� tovafejl�d�s lehet�s�g�t. A m�v�szi fejl�d�sben is van mutatio. Mi ennek a magyar�zata?

Az igazi okra Kem�ny Simonnak Koszta-cikk�ben bukkanunk: "Olyan felindul�sban dolgozom, mondotta a m�v�sz �narck�p�re mutatva, hogy egyszer holtan fogok �sszeesni a fest��llv�ny el�tt." Ez val�ban minden igazi mesterm� l�trej�tt�nek eredeti felt�tele. A term�szet el�tt felsz�ll� intuitio csak m�ly �rz�sben, nagy indulat�raml�sban, lelki felhev�lts�gben foganhat meg. Csak ilyet�n �rz�s-viharz�sban lesz a benyom�sb�l k�pzeleti k�p �s min�l m�lyebb a lelki �lm�ny, min�l gazdagabb a forma�t�l�s, ann�l tiszt�bb �s eredetibb az intuitio, mely a m�v�sz k�pzelet�ben felbukkan. Minthogy ezt a felindul�s-k�pess�get, mint Koszta bevallja, munka k�zben �lland�an �rzi, form�ja most �jra meg�jult, m�gpedig a st�lusfejl�d�s bens� t�rv�nyszer�s�ge szerint, ahogy azt a nagy mesterekn�l, Tizi�nn�l, Rembrandtn�l, Beethovenn�l, Goeth�n�l l�tjuk, a r�szletekt�l mindink�bb felszabadultan, nagy szemmel l�tott form�k egyszer�s�g�ben, ell�gy�tott k�rvonalakkal, k�d�s �tabot�kb�l kivillan� elmosott formarendszerben. Ez az �regkori st�lusok �lland� �s k�z�s tulajdons�ga. A szigor�, rajzos fel�p�t�sr�l felfejl�dnek a k�d�s, hom�lyos, l�gy egys�gekbe. Eml�kszem Rembrandtnak braunschweigi csal�di arck�p�re, melyen minden omladoz� sz�ness�g. A v�r�s, az ol�vz�ld, az aranys�rga �kk�szer� ragyog�s�b�l �s egym�sbakent �sszeolvaszt�s�b�l hull�mzanak ki a form�k. Ha Rembrandt ekkor - hal�la el�tti �veiben - t�jk�pet festett volna, csak az �reg Goethe szav�val tudtuk volna le�rni: Schau! Im zweifelhaften Dunkel Gl�hen bl�hend alle Zweige, Nieder spielet Stern auf Stern, Und Smaragden durchs Gestr�uche Tausendf�ltiger Karfunkel...

Ez Koszta k�sei kor�nak m�veire is t�k�letesen r�illik. Itt is szikr�znak a sz�nek, ezek a vadul, de hal�los biztons�ggal kent sz�nek, a smaragdok �s karbunkulusok remeg�s�ben. Ha van szabads�ga a koloritnak, az �v� az. �s m�gis titkos rend tartja �ssze sz�neit �s semmi sem v�lik szabadoss�. Ha van mer�szs�ge a sz�nfelrak�snak, az �v� az. �s m�gis, mily kisz�m�tott sz�nei trakt�l�s�nak m�dja, �s mer�szs�ge nem v�lik h�nyavetis�gg� soha. Rembrandt �regkori kacag� �narck�pe is csupa felbor�tott foltb�l �ll, szabad ecsetvezet�sben, de minden form�j�t �rz�s teremti, - az a felhev�lts�g, mely az �reg mestert �lland�an izgatta, de �ltette is. Ugyanaz a felhev�lts�g ez, mely Koszt�val ifjabb kor�ban, az indulat hat�sa alatt, bicsk�t r�ntatott �s mely ma is fogva tartja, �s munka k�zben ihleti �s �j st�lus�hoz seg�tette. Ugyanezt a felszabadul�st, a r�szletek f�l�tt val� sz�guld�st l�tjuk Tizi�n k�sei m�veiben, p�ld�ul a m�ncheni Krisztus kics�foltat�s�n�l, a szenved�ly heve �s a forma egyszer�s�ge olyan l�ngol� egys�g, mely a sok �vtizedes �nk�nz�s gy�m�lcse. Ahov� Koszta ezekben az �jabb m�veiben eljutott, ugyancsak ennek a h�vnek, ennek a bens� izgalomnak kivet�t�se, mely �t �tvenesztend�s m�v�szi p�ly�j�n �t folyton folyv�st f�t�tte �s ez magyar�zza ecsetvon�sainak f�rges�g�t, izgatott mozgalmass�g�t, az egym�sba kent sz�nekb�l kialakul� finom f�tyolt, mely titokzatos bels� ragyog�st ad sz�neinek, t�zet, m�lys�get, csillog�st. Id�ig jutott el a magyar term�szetnek fest�ssel val� meg�r�k�t�s�ben ez a magyarlelk� mester �s ha a magyar szeml�l� indulatai hev�ben, sz�nei csokr�ban, kifejez� erej�nek �szt�n�ss�g�ben - �nmag�ra ismer, tet�zi ezt egy m�sik felismer�s, az, hogy l�tt�n a Munk�csy-Pa�l-Rudnay �rz�sk�z�ss�g hom�lyosan sejtett egys�gtudat�ra �bred, ami bele�gyazza m�v�szet�t a szavakkal defini�lhatatlan, de �rz�ssel �t�lhet� magyar m�v�szetbe, a nagy magyar k�lt�k k�z�ss�g�be.