A Sz�pm�v�szeti M�zeum magyar gal�ri�j�ban, ahol fest�k �s k�pek f�l�tt a t�n� id�vel �jra �s �jra felvet�dik a maradand�s�g k�rd�se: eg�sz sor Koszta-k�p van. Az egyik a k�pek k�z�l: f�ldm�vesek, amint hazat�rnek a r�n�r�l, munka ut�n az �des pihen�sbe. A k�s�-d�lut�ni vil�g�t�s egyenletesen elosztott f�ny�ben mozg� parasztfigur�k jelent�keny kvalit�sok hordoz�i. Le lehet olvasni r�luk a gondos term�szettanulm�nyt, a megfigyel�s h�s�g�t, a j� iskol�ban szerzett rajztud�s biztons�g�t. Csak egyet neh�z leolvasni, els� megpillant�sra �s a katal�gus seg�ts�ge n�lk�l: azt, hogy ez a sz�rk�leti t�nusokban tartott k�p Koszta J�zsef m�ve. Aki meg�ll el�tte, besz�lhet az eg�sz ir�nyzatr�l amely egykor, a mult sz�zad kilencvenes �veinek k�zep�n, M�nchenben �s m�sutt (P�risban m�r alig) foglalkoztatta a fest�ket. Esz�be fog jutni a t�rgyilagoss�gra t�rekv� naturalizmus korszaka, de bajosan jut esz�be az a fest�, aki senki m�ssal �ssze nem t�veszthet� m�don t�zes sz�neivel, �lesen kivillan� f�nymassz�ival, szenved�lyes ecsetnyomokkal �ll el�nk akkor, ha valaki kiejti ezt a nevet: Koszta J�zsef.

A k�zenfekv� magyar�zat term�szetesen benne van a k�p d�tum�ban, amely azt k�zli, hogy Koszta 1897-ben festette a hazat�r� f�ldm�veseket. Harminch�rom �ves volt, amikor a k�pen m�g a fest�k friss szaga �rz�d�tt s a friss fest�kszag ellen�re egy napon arra �bredt, hogy megszerezte vele p�ly�j�nak hivatalos sz�nezet� els� siker�t. Meg kell adni, nem �ppen k�nny� siker volt, hogy ez a k�p �llami r�szr�l tal�lt gazd�ra. A k�nnyen kaphat� elismer�shez hi�nyzott bel�le a konvenci� tisztelete, az akad�miai hagyom�nyokon nevelt �zl�s k�r�ludvarl�sa. Koszta k�pe a hazat�r� f�ldm�vesekr�l azzal a t�rekv�ssel tart rokons�got, amelyet legharcosabban a nagyb�nyai hegyoldalakra telep�lt fest�k reprezent�ltak, m�g ha nincs is meg rajta a nagyb�nyaiak sz�nl�t�, t�nusfest� ereje. Mindenesetre jellemz� �s �rdekes ez a k�p a m�veknek abban a nagy csal�dj�ban, amelyet hivatott �s term�keny k�zzel Koszta J�zsef festett �ssze egy m�v�szv�gyakt�l lobog� munk�s �let alatt. J�llehet, mint m�r eml�tett�k, nem �rezteti az eredeti k�pess�gnek azt a zamat�t, ami rengeteg k�p k�z�l is r�gt�n �s kiharsogva mark�nsan r�vall Koszt�ra: jellemz� az�rt, mert a m�rf�ldk� szerep�ben mutatja, hogy Koszta J�zsef honnan �s hogyan indult s mif�le utat tett meg, am�g a sokak mell�l eljutott a kevesek, a mesterek k�z�.

Koszta m�v�szet�nek legigazibb �s diadalmas hangja, st�lus�nak teljess�ge k�s�n alakult ki. Ann�l j�val k�s�bb, ahogyan ez a k�l�nb�z� m�v�szi �letrajzokban rendszerint t�rt�nni szokott. Az �vek oly szak�ban, amikor sokan az ism�tl�sek k�rhint�j�n vesztegelnek, kor�bbi eredm�nyeket hig�tanak apr�p�nzre, jobb esetben megmaradnak sz�nvonalukon, de gyakoribb esetben m�r lefel� esik tehets�g�k ir�nyt�je: Koszta ahhoz a v�ndorhoz hasonl�an jelent meg a m�v�szet piac�n, aki mesebeli v�s�rfi�kkal telt kosarat cipel a karj�n. Az utols� t�z esztend�re esik ez az �rkez�s, a fest�szet esem�nyek�nt abban az id�ben, amikor a lerombolt orsz�ghat�rok �ltal teremtett vigasztalan atmoszf�r�ban az ilyfajta esem�nyek azt is jelenthett�k, hogy nincs v�gleg veszve minden. Koszta J�zsef 1920-ban rendezte meg azt a gy�jtem�nyes ki�ll�t�st, amely m�v�szp�ly�j�nak legnevezetesebb �llom�sa. Azok sz�m�ra is, akik r�gebbr�l ismert�k, munk�it sz�mon tartott�k: meglep� �s izgat� volt, ahogyan Koszta a d�s sz�ps�gek csokr�val, alkot�erej�nek frissess�g�vel szinte lovasrohamszer�en el�ret�rt. Mit jelentett az a ki�ll�t�s? Nem valami k�l�nleges k�s�rletet, amely a maga extrat�rj�val azt akarta megmutatni, hogy most mik�nt festenek, mi a leg�jabb, a dernier cri P�risban. Nem is holmi hitehagy�st, hirtelen kanyarod�sban val� elfordul�st az eddig k�vetett m�v�szi c�lt�l. Fest�ide�lok szempontj�b�l nem lehet azt mondani, hogy Koszta megv�ltozott volna. Ellenben v�ltozott a zeng�s, ahogyan ezeknek az ide�loknak szolg�lat�ban; Koszta kez�ben megsz�lalt a hangszer. Az t�rt�nt egyszer�en, hogy ami m�g hi�nyzott m�v�szet�b�l, arra teljesen r�tal�lt. Tulajdonk�p csak �rnyalatokr�l volt sz�, amelyekkel az 1920 k�r�l keltezett, Szentesen festett �j k�pek a kor�bbiakt�l k�l�nb�ztek. Ezeken az �rnyalatokon azonban sok minden, a l�nyeg fordult: Koszta m�v�szet�nek d�nt� rangja, alakj�nak m�lygy�ker� helye a fest�k k�zt. Mindenki eml�kezhet r�, mert csak h�t �ve, hogy a hat�s, amit e ki�ll�t�s keltett, min� volt a sajt�kritika a m�v�s�rl�k sz�kebb k�re �s a nagyk�z�ns�g frontj�n.

Nem t�lz�s, hogy az �tven�t �ves Koszta J�zsefet a k�zv�lem�ny val�s�ggal f�lfedezte. P�r nap alatt t�bbet �rtak �s besz�ltek r�la, mint azel�tt �vtizedeken �t. S�t �szint�n sz�lva, Koszta neve olyform�n hangzott, mintha el�sz�r csengett volna a f�lekben. Az emberek �ltal�ban azt k�rdezgett�k, vajjon eddig merrefel� tart�zkodott s bizonyos, hogy az az alkalmi m�v�s�rl�-ismer�s�m, aki az akkoriban leromlott magyar p�nzt, igen helyesen, k�pekbe fektette, nem egyed�l hihette azt, amit egy napon �gy adott �rt�semre: p�rtolni kell a fiatalokat is, ma vettem egy Koszta-k�pet.

K�l�n�s dolog ez, oly m�v�szn�l, aki m�g�tt hossz� mult van, aki majd minden esztend�ben ki�ll�tott, hol a M�csarnokban, hol m�sutt. Akkor m�g �rthet� volna, ha Koszta kor�bbi munk�i, fajs�lyt tekintve, nem �rt�k volna el azt a m�rt�ket, ami ahhoz sz�ks�ges, hogy valakit �szrevegyenek, elismerjenek �s megjegyezzenek. Err�l azonban sz� sem lehet Koszta eset�ben: a hazat�r� f�ldm�vesekr�l festett k�pe csak els�, de kor�ntsem utols� k�pe volt a Sz�pm�v�szeti M�zeumban. K�l�nb�z� id�k�z�kben sz�p sz�mmal k�vett�k m�sok, jel��l annak, hogy Koszta v�v�d�, kibontakoz�st keres�, de er�s tehets�ge nem volt v�ka al� rejtett titok. M�gis: ott, ahol a siker sz�letik, a n�v ismerts�ge jobbra vagy balra fordul, valahogyan napirendre t�rtek f�l�tte. Tudom�sul vett�k, ha a vid�kr�l, ahol �lland�an �lt, az alf�ldi tany�kr�l, amelyeket fest�kesl�d�val j�rt, megjelent a f�v�rosban, fel-felbukkant a m�v�sz-k�v�h�zban. De amikor elt�nt s rendszerint hamar t�nt el, ez k�r�lbel�l egy�rtelm� volt az elfelejt�ssel. A magyar�zatot tal�n f�l�tte egyszer�, csendes �s rusztikus l�ny�ben kell keresni, amely ahogyan idegen�l �rezte mag�t a boulevard-leveg�ben, ugyan�gy hi�nyzottak bel�le azok a szem�lyes adom�nyok, amelyeknek birtok�ban �gyes �s okos, de hozz� nem m�rhet� talentumok is tudnak szerepelni, �nmagukr�l besz�ltetni. V�g�l persze ez az eg�sz probl�ma mindegy, nem fontos mag�nak a fest�szetnek szempontj�b�l. Nem fontos az�rt, mert ha hossz� �vtizedek alatt Koszt�ban keringhetett is miatta bizonyos titkolt keser�s�g: a m�v�szete nem gyeng�lt alatta, hanem �pp ellenkez�leg tov�bb�rlel�d�tt, hogy villamoss�ggal tel�tve, egy napon �gy �rjen benn�nket, mint a mez�n elkalandoz�t a ny�ri zivatar.

Koszta m�vei k�zt van egy r�gi k�p, amelynek - mot�vum�t tekintve, de egy�b okon is - nincs k�ze a szentesi tanyar�szletekhez. Amit �br�zol, az nem naps�t�tte kukoric�s, a f�lledt alf�ldi est s�t�tj�b�l kivil�g�t� feh�rfal� paraszth�z, hanem M�ty�s �s az olasz kir�lyle�ny, Beatrix tal�lkoz�sa. A term�szetben val� k�r�ln�z�s helyett t�rt�neti alap� elk�pzel�s term�ke: kompoz�ci�. Koszta n�mi nosztalgi�val eml�ti, mert annak idej�n, amikor az �r�k v�ros, R�ma falai k�zt a r�gi mestereket tanulm�nyozta, sokat foglalkozott a feladattal, de a k�p csak v�zlatban maradt meg, a nagy �s v�gleges megold�s nem k�sz�lt el sohasem. B�r f�lvethet� a k�rd�s, vajjon a nagy k�pen ugyan�gy �rv�nyes�lt volna-e a mostaninak ereje, a szinte improviz�ci�szer�en hat� fest�i egys�g: a nosztalgia jogosult lehet, mint mindenki�, aki elkezd valamit, kedvvel �s rem�nnyel, de nem fejezhet be. Viszont Koszta eg�sz oeuvre-j�t tekintve, m�gis �gy t�nik, hogy ez a M�ty�s �s Beatrix-f�le tal�lkoz�, a kompoz�ci� fel� tett l�p�s csak oldalra val� kit�r�s azon a halad�vonalon, amely Koszta munk�ss�g�ban h�zhat�. Nem v�letlen, hogy az a viszony, amely Koszt�t egy id�ben a Bencz�r-iskol�hoz f�zte, nem volt tart�s, hogy a kompoz�ci� nem bukkan fel t�bb� munk�ss�ga sor�n, hogy m�v�szi kibontakoz�sa olyannak alakult, amin�nek ismerj�k, egyszer a szabad horizont al� embereket �ll�tva, m�sszor figura n�lk�l tolm�csolva a t�j optikai sz�ps�g�t, de mindig a v�ltoz� val�s�got figyelve, hozz�igazodva �s bel�le indulva ki. Azon a hossz� �ton, amelyet Koszta megtett, kezdve a tavaszi fiatals�g napjait�l a r�vbejut�sig, b�ven lehettek �s voltak is gy�tr�d�sei, v�v�d�sai �nmag�val �s mesters�g�vel. Bizonyos azonban, hogy ami el�revitte, m�v�szet�t hat�rozott� kiform�lta, k�l�nb�z� nagyobb ker�l�kt�l visszatartotta, az nem az elm�leti meggondol�sok, hanem az eg�szs�ges fest�i �szt�n erej�nek gy�zelme. Az a l�ktet�, minden �z�ben f�rfias temperamentum, amely Koszt�ban lakozik, a "Hazat�r�k" c�m� k�pen m�g bizonyos iskolai korl�tok k�z� szorulva, b�tortalan szav�. Azt a rajzl�t�sos el�ad�st, amelynek ez a k�p jellemz� darabja, csakhamar azut�n egyre jobban kezdi felv�ltani a sz�les ecsetj�r�s, a fakt�ra foltszer�s�ge. A c�l, ami fel� innen kezdve Koszta t�rekszik: a k�pet �ltet� sz�n elem�nek megragad�sa. Nem a tarkas�g�, hanem a kev�s v�ltozat�, de ann�l intenz�vebb sz�ness�g�. A fekete �rny�k, ami alakjaira vet�dik s amit egy-egy figur�ja vet, sok�ig mintha zavar� ballasztk�nt jelenne meg ebben a sz�ness�gre val� t�rekv�sben. A feketes�gnek kiss� t�lont�l t�rt�n� hangs�lya, p�rosulva az ugyancsak sz�les �s sokszor csapkodva sz�nt� ecsetkezel�ssel, az ebb�l a korb�l val� k�peinek nyers �zt ad. Teljesen kik�sz�b�l�dik azonban ez azokban az �vekben, amelyek m�r a h�bor�ra es� �vek s amelyeknek eredm�nyeit szuver�n m�don vonultatta fel az 1917-es, de m�g ink�bb az 1920-as ki�ll�t�s. Koszta sz�nei: a domin�l� k�kek, s�rg�k, pirosak itt �rik el igazi t�z�ket, t�nusai �rnyalatgazdags�gukat. A feket�nek itt is van szerepe, f�leg amikor a Koszta �ltal annyira kedvelt ny�ri alf�ld est sz�ll le a kis h�zakra �s udvarokra. De ez a szerep csak arra szolg�l, hogy fokozza a vil�g�t� sz�nek ellent�t�t: a feh�r sz�n �gy hangzik ki bel�le, mint a s�t�t cs�ndb�l az �les ki�lt�s. Mindenk�p teljess� ekkor lett Koszta m�v�szete: n�vekedett dinamikai er�ben s amellett �tsz�v�d�tt a finoms�g futamaival. Koszta alf�ldi k�pei genre-c�lzatok n�lk�l, tiszt�n fest�i �rtelemben felfogott �br�zol�sok. Ma is �gy, mint r�gen a term�szetben keresi festenival�it, de v�gs� fokon kialakult egy�ni st�lusa oly von�sokat is mutat m�v�szet�ben, amelyek m�r nem "naturalista" von�sok. N�mi dekorat�v besziv�rg�s ker�l k�peinek hat�elemei k�z�, amelyeket szinte el�nt az �rz�sek d�s �raml�sa. �jkelet� sz�val ak�r "expresszi�"-nak is nevezhet� a k�v�lr�l kapott benyom�soknak, a term�szetb�l vett k�pnek ez a bels� �thangszerelts�ge. An�lk�l persze, hogy holmi sz�nd�kos tendenci�r�l, tervszer� sz�m�t�sr�l lenne sz�, an�lk�l hogy l�nyeg�ben megv�ltozna Koszta m�v�szet�nek vez�rsz�lama: megmaradni a term�szet mellett, tolm�csolni a benne nyert �lm�nyeket. Semmi sincs messzebb a sziszt�mafest�k kiagyalt unalm�t�l, mint Koszta k�pei.

Koszta J�zsef j�rt, id�z�tt �s dolgozott Szolnokon, Cibakh�z�n s m�g k�zvetlen�l a h�bor� el�tt a kossuthista v�rosban, Szentesen telepedett le, ahol az�ta �l. Alakjaival, k�k �s haragv� eg�vel, f�ny�vel �s meleg �jszak�ival a szentesi hat�r �rlelte ki m�v�szet�t, amely mot�vumok dolg�ban egy�bk�nt nem sokv�ltozat�. Hasonl�an mag�hoz a b�zat�bl�k v�gtelen tenger�hez, az Alf�ldh�z, ahol csak az eg�szen otthonos, fog�kony �s begyakorlott szem fedezheti f�l, hogy mi a k�l�nbs�g az egym�sra k�vetkez� tanyaudvarok, g�mes kutak, kis pejlovak, csirke�lak �s fejkend�s kukoricafoszt�k k�zt. Koszta brass�i sz�let�s�, az apja-anyja h�romsz�k megyei. A neve, etimol�giai eredet�vel, mindenesetre m�sf�le fajta fel� mutat, mint amit tur�ni v�g�s� arca �s a nagyk�ns�gi f�ld t�pusaira �t� f�l�tte z�m�k, mok�ny alakja demonstr�l. Ezt a n�vk�rd�st persze csak �rdekess�gk�nt eml�tj�k, nem az�rt, mintha b�rmin� meg�llap�t�st lehetne levonni bel�le. Mert a m�v�szete is minden atomj�ban: magyar. Annyira az, hogy ha a vil�g fest�inek nemzetk�zi �sszeseregl�s�n arr�l van sz�, vajjon mely k�pek vonuljanak fel fest�szet�nk magyars�g�nak jellemz�s�re: Koszta k�pei nem maradhatnak ki. S�t a hely�k ott van a legel�sz�r felvonul�k rendj�ben.