A városunkhoz kötődő művész nevét viselő múzeum új időszaki tárlatával a közönség előtt újabb épületszárny nyílt a megyeházán. Két teremben állították ki a Kossuth-díjas művész alkotásait. A szentesi múzeum Koszta-gyűjteményével ellentétben a mostani tárlat anyagában különleges műveket is megtekinthet a látogató, így akik már jól ismerik a festő munkásságát, azok is elégedetten szemléhetik a vendégségbe érkezett festményeket. A csaknem ötven alkotást köz- és magángyűjtemények bocsátották a múzeum rendelkezésére, így például a Magyar Nemzeti Galéria. Az ünnepélyes megnyitón is a képtár főigazgatója beszélt, ám Bereczky Loránd gondolatait megelőzően a szentesi születésű Balázs Árpád zeneszerző egy szerzeményét adták elő a zeneiskola fúvósai. S bár Koszta József maga nem városunk szülötte, ihletet mégis ezen a vidéken talált, hallhatta az érdeklődök hada a kiállítóteremben, mely igencsak szűknek bizonyult ez alkalommal. Ismét bebizonyosodott: Koszta komoly vonzerő a szentesiek számára. Az Erdélyből származó festőművészt méltatva Bereczky Loránd elmondta: az alföldi iskola művelője a lényegről tudott szólni. Hihetetlen színpompát kínál, de felmutat drámai feszültséget is. Csendéleteiről az a véleménye, hogy talán még Cézanne is megnyalta volna utánuk mind a tíz körmét.

A most kiállított művek zöme ismeretlen Szentesen. A tárlaton a sokoldalú Kosz-ta jelenik meg, dr. Szinyei Merse Anna, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeoló-gusának válogatásában. A hírneves festőművész déd-unokája a kiállítás kurátora és rendezője is, aki helybeli pedagógusoknak is tartott "minta-tárlatvezetést", nem titkoltan azzal a céllal, hogy hírét vigyék a kiállításnak, s hozzanak minél több gyereket a múzeumba. A nagyközönség is ízelítőt kapott élvezetes és elragadtatott előadásából, melyből kiderült: az elmúlt 25 éves kiállítás rendezői munkája során már sokszor vitte külföldre Koszta műveit, s azok mindenütt jelentős elismerést kaptak. Főművei az egyik teremben egymással szemben függenek, a Kukoricatörők-sorozat különösen kedvelt témája, az izzó magyar nyárban ember és természet kapcsolatát festette, a muzeológusnő szerint itt végleg hazatalált. De láthatóak legkésőbbi korszakának "éjszakai napsütéses" festményei is. - Gondolták volna, hogy Koszta ilyet is festett? - állt meg Szinyei Merse Anna a modern, francia földön (és tengeren!) született képeknél.

Elárulta, azért szereti Koszta műveit, mert önálló gondolkodású, nagy művész volt, aki mélyen átérezte magyarságá. A tárlatot november 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők az új nyitvatartási rend szerint (kedd-péntek 9-13-ig, szombat, vasárnap 13-17 óráig.)

D. J.