Mint elmondta, Lantos Imrével, a Tájak-Korok-Múzeu-mok Egyesület helybeli vezetőjének köszönhetően kiderült, hogy a síremlék és a test hosszú ideig nem egy helyen volt elhelyezve. A sírkövet mára visszahelyezték ugyan a holttest fölé, de az nem a festők parcellájában van.

A képviselőasszony az ülésen felolvasott Koszta József végrendeletéből. A művész abban rendelkezett festményeiről, azok elhelyezéséről. Mint kiderült, a város lakóira ingatlant hagyott, míg sírjának gondozását a település mindenkori polgármesterére bízta. Az indítványt több grémium is tárgyalta. A pénzügyi bizottság ülésén felmerült a kérdés, hogy a művésznek lehetnek-e leszármazottai. Elhangzott: olyan leszármazottról, akinek a végrendelettel kapcsolatban aggálya lehet, nem tudnak.

A művelődési és oktatási bizottság elnöke a dokumentum és az elhangzott tájékoztatók birtokában arra kérte a képviselő-testületet, hogy támogassa a kezdeményezést. Elmondta, hogy a Mécses 2001. Bt. felajánlotta a földi maradványok exhumálás utáni hazaszállítását, újratemetését a festőművész feleségével együtt. Olyan információról is tud, hogy többen szívesen hozzájárulnának a költségekhez.

Móra József, a mezőgazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi bizottság elnöke azzal egészítette ki az előterjesztést, hogy a művész feleségének sírja csak azért maradhatott meg, mert dr. Széchenyiné dr. Csergő Judit közbenjárt Szeifert Anna sírja ügyében, mivel az nem volt megváltva. Javasolta, hogy vállalják fel a kezdeményezést, véleménye szerint a költségek közadakozásból össze fognak jönni, így az a városnak nem jelent majd kiadást. Elmondta: ő még látta Koszta József tanyáját, ami már az óta a privatizáció áldozata lett. Szerinte a festőművésznek tartozunk annyival, hogy ezt a kegyeleti lépést megtegyük.

A képviselő-testület szavazatával támogatta Koszta József Kossuth díjas festőművész földi maradványainak hazahozatalát és feleségével együtt a Szentes Kálvária temető díszsírhelyén történő elhelyezését.