Méltányossági kérelmet küldött a szentesi önkormányzat e hónap első felében a budapesti Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnak abban a reményben, hogy a grémium felülvizsgálja az idén tavasszal hozott elutasító határozatát a brassói születésű Koszta József földi maradványainak kiadatásáról. Az alföldi festészet világhírű képviselője 1949-ben bekövetkezett halála óta nyugszik a fővárosi Kerepesi temetőben, ahonnan szeretnék hazahozatni a szentesiek, és a Kálvária sírkertben díszsírhelyen újratemetni feleségével, Szeifert Annával. Az Együtt Szentesért civil szervezet kezdeményezte Koszta emlékének méltó ápolását, s ehhez csatlakozott a Tájak, korok, múzeumok elnevezésű mozgalom Koszta-klubja is Lantos Imre vezetésével. A képviselő-testület még februárban fogadta el az Együtt Szentesért elnökének, Bácskainé Fazekas Márta képviselőnek az előterjesztését Koszta József újratemetéséről azon a tájon, amely éltetője és művészetének ihletője volt. A kegyeleti bizottság titkára, Radnainé Fogarasi Katalin az elutasító határozatukat lapunknak akkor azzal indokolta, hogy örökös védelem alatt áll Koszta a nemzeti sírkertben, és önkormányzati kérésének egyébként sem szoktak helyt adni. Elárulta: ha a család fordul hozzájuk, azt nem utasítják el.

 Lapunknak sikerült megtalálnia a világhírű festőművész egyik hozzátartozóját, Koszta Erzsébetet. A Lux-Tex Kft. Budapesten élő ügyvezetőjének a nagypapája és Koszta József édesapja testvérek voltak. Az igazgatónő tudomása szerint egy utcában laktak Brassóban. Amikor elmondtuk neki, mi a szándéka a városnak Koszta Józseffel és feleségével, megelégedésének adott hangot. Hozzátette: a család ehhez minden segítséget megad. Azóta beszerezték az igazgatónő nagypapájának, Koszta Istvánnak és édesapjának, Koszta Tibornak a korabeli keresztleveleit. Ezekkel igazolják, hogy valóban a festőművész rokonai.

A városnak megküldött támogató javaslatot Koszta Erzsébet, valamint az édesanyja, özv. Koszta Tiborné, továbbá az unokahúga, Koszta Cindy írta alá. Ezeket a dokumentumokat és Koszta József végrendeletét is csatolta az önkormányzat a kegyeleti bizottsághoz küldött méltányossági kérelemhez. Az Együtt Szentesért társelnöke, Széchenyiné Csergő Judit lapunknak elmondta: Koszta a városra hagyta a festményeit, a földjét, a tanyáját, s a végrendelete tanúsága szerint a város mindenkori polgármesterére bízta, hogy gondoztassa majd a feleségével közös sírjukat. A társelnök tájékoztatása szerint az is belekerült a méltányossági kérelembe, hogy a szentesiek anyagiakkal is támogatnák az újratemetést. A lokálpatrióta helybeliek reménykednek abban, hogy sikerül méltó emléket állítani a Kossuth-díjas alkotónak.

 Novemberi ülés

Megkerestük tegnap a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság titkárát a méltányossági kérelemmel kapcsolatban. Radnainé Fogarasi Katalin elmondta: még nem érkezett meg hozzájuk a levél. Lapunk kérdésére megerősítette korábbi nyilatkozatát: a család kérésére méltányosságot szoktak gyakorolni. Elmondta: ha megérkezik a szentesi kérelem, a 11 tagú grémium elé terjeszti azt. A bizottság november 14-én ülésezik legközelebb.

 A vásárhelyi példa

Dömötör János nyugalmazott vásárhelyi múzeumigazgató, művészettörténész a fővárosi kegyeleti bizottságnak címzett levelében szintén javasolja a szentesiek méltányossági kérelmének kedvező elbírálását. Arra hivatkozik, hogy Koszta József életművének döntő része az Alföldhöz kötődik. Követendő példaként hozta fel Tornyai János festőművészt, akit Kosztához hasonlóan szintén a Kerepesi temetőben helyeztek örök nyugalomra. De őt is csak sok-sok évtizeddel halála után, 1985-ben temették újra Vásárhelyen, a város által adományozott díszsírhelyen.